Ajánló

Szeged Tisza-part


Forrás: 
Ungarn, 1909
Szeged Tisza-part

Nagyon jó kép!

Itt legalább látszik, hogy a rakparton a lépcsők eredetileg nem azért voltak, hogy lemenjünk rajta a lábunkat áztatni...

NofreT képe

rakpart, benne van a nevében. A  Korányi rakpart a Dóm tér közelében, de ezt nem tudom pontosan hol van, ez a felső Tisza-part lesz, nem?

 

Nofre

leguan képe

Itt nem rakodás történt. Ezek az előtérben nem szállító hajók, hanem haltartó bárkák. A középső részükben voltak a rekeszek, csapóajtós lefedett tetővel, átlyuggatott oldalakkal (hogy a víz átáramolhasson), itt tartották a lehalászott halakat, és innen vitték a piacra. A lépcsőkre kivezetett pallók csak arra voltak alkalmasak, hogy a halaskosarakkal közlekedjenek rajtuk.

NofreT képe

Ilyen értelemben igazad van.

Én áltlánosan értettem: a folyó közlekedési, szállítási útvonal, a nagyobb településeknél kialakultak a kapcsolódó ipari és kereskedelmi létesítmények.

A víz(part) megközelítése mindig fontos volt , még a vízszállító embereknek is. Míg nem voltak hidak,volt helyette rév, ezek környékén megvannak a kereskedelmi-ipari létesítmények nyomai.Ha úgy vesszük, a halászok is "rakodtak" kihordták az árut, kikötöttek, meg kiindultak, vagy hosszabb ideig álltak. Eszembe jutott, hogy a Margit híd környékén milyen sok malom volt pl. , de talán a piacok is először a könnyen járható utak mellett alakultak ki.

 

Pont itt, ennél a képnél a pallók valóban egy ember egy zsák terhelésre méretezettek, de könnyen tudták a vízállás változását is követni.

 

A Dóm tér melletti part része Korányi rakpart.

Gyakorlatilag ugyanilyen a kialakítása

 

Biztos érdekes lenne visszagöngyölni a szeged Tisza "szogálati beosztásait" a kezdetekig.

Nofre