BŐRkabát
Feribá, 2009, július 20 - 13:18
Nehéz évek voltak a háború utáni ötvenes évek, nem igen jutottak a dolgozók megfelelő élelmiszerhez, pld. zsírhoz. De leleményes ember a magyar: egy disznófeldolgozó vágóhíd néhány melósa úgy gondolta, kéne otthon egy kis zsír a kenyérre.De hogyan lehetne kicsempészni az üzemből, amikor a portán szigorúan nézték a táskákat?
Nos miután lefejtették a malacról a bőrkét egyben, jó vastag hájréteget hagytak rajta, majd két nyílást vágtak rá balról-jobbról és mint egy öltönyt felvették magukra. Arra aztán rá a pufajkát és már lehetett is kisétálni vele.
A portás csak azt látta a múltkor még csont és bőr Imre szaki hogy megiperedett...
»
- Feribá blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
történet. Jó, hogy ilyet is olvasni az ötvenes évekről... (Persze tudom, ha mégis lebuktak volna, az már nem lett volna ilyen vidám.) Zsófi
De jó kis vidám dolog. Közönséges tolvaj volt, aki lopott. Lehet, hogy ez igy vicces, de akkor is lopás volt. Akkoriban az járta, hogy ami a közös vagy állami, azt nem bűn ellopni.
hogy ez a nyolcvanas években is így volt. Sőt, gyakran még most is így van sajnos. Ezzel szemben az ötvenes években még el tudom hinni, hogy tényleg szükségből vittek az emberek haza zsírt. Zsófi
Ha valaki szükségből lop, az nem tolvaj? Ezt nem értem. Szerintem azn ötvenes években nagyon sok ember inkább levágatta volna a fél kezét, minthogy lopjon. Az én nagyszüleim is sokat nélkülöztek az ötvenes években, de soha nem loptak volna el akár 1 szelet kenyeret. De lehet én látom rosszul?
Azért azt a melóst megnézném közelről,aki így tudott megmenteni magának zsírnak valót. AKKOR!!!