Konyhakredenc


Konyhakredenc

Csak csináltatni lehetett. Minden háziasszony álma volt 1950-ből.

NGA képe

Pont ilyen a nagymamám szekrénye is. Bal oldali kis kinyitósban volt mindig a zsemle meg a kenyér.

Már megbocsássatok, de nekem valahogy sohasem tetszettek ezek a "nyomoronc" kredencek inkább egy szép üveges tálalószekrény. Nem a koruk miatt, mert ugye ezek is a múlt emlékei, hanem inkább a kinézetük miatt. De hát ez is az izlés dolga.

- Szerintem nem kell elnézést kérni, végülis ez izlés dolga.. kinek ez, kinek a modernebb konstrukciók. Nyilván ez a szekrény egy bizonyos berendezési stílusba beleillik, máshonnan meg rettentően kilóg.

Köszönöm a hozzászólásokat. Egy bútor elhelyezésekor a körülményeket is figyelembe kell venni, no meg a hozzá fűzött érzelmeket. Persze, ha valakinek az utálatos ismerősének, vagy rokonának volt ilyen, akkor elhiszem, hogy rá sem tud nézni. Ez egyébként vonatkozhat egy gyönyörű, értékes antik bútorra is.

A századfordulón épült családi házban lakom, Budapesten. a VIII. kerületben, a Tisztviselő telepen. A házat 15 évvel ezelőtt tataroztuk, úgy, hogy kikértem az eredeti tervrajzokat. Ha így nézed, akkor szerintem jobban illik a konyhába, mint egy lapokból összerakott, laminált csoda. Aki belép a konyhámba nem tudja szó nélkül hagyni a kredencemet. Meghökkentően szép látvány, nézd meg a forumon a felújított képet. Nem az eredeti formájában újítottuk fel, hanem ahogy én gondoltam. Festése egyszínű selyemfényű, üveg polc van benne, tehát a csipke eleve száműzve van a polcról. A foggantyúk antikolt réz és porcelán kombináció. (az eredeti műanyag, aluminium kombináció volt). Tisztában vagyok vele, hogy nem egy érték. De nekem az.

Elég sokváltozós egyenlet egy ilyesmi kredenc megítélése. Az egyik változója kétségtelenül az idő. Aki egy olyan háztartásban nőtt fel amiben ilyen volt akár gyűlölhette is. Azért nem egy státuszszimbólum valljuk be. A nagyszülőknél még megvan a kredenc, és a faluban szinte mindenkinél volt valami hasonló. Az egy asszimetrikus forma aminek a jobb oldala ívelt. A "stokisámlisparhelt" feeling-et bőven hozza. 20 évvel ezelőtt a szegénység meg az öregség jelképét láttam benne és legszívesebben kivittem volna az udvarra felgyújtani. A kredenc végülis ma is ott van mint ahol 20 éve volt, de időközben leszakadtak a kilincsei. A célszerűség jegyében megkapta egy újabb szekrénysor krómozott kilincseit és egész véletlenül még a furattávolságok is megegyeztek. Az összkép nagyon eklektikus így. Mára már sok példány az enyészeté lett, és egyre ritkábban fordul elő. Manapság ha ránézek egyfajta nyugalmat és békét áraszt.

oldtimer képe

Nem vagyok se hiszékeny, sem hitetlen, mégis erős kétségeim vannak, hogy

„Minden háziasszony álma volt ”

 

Jó! Biztosan bennem a hiba, mert egyáltalában nem tetszik!

És annak ellenére nem tetszik, hogy minimum 80 éves konyhaszekrényem van, amit kétszer is örököltem. Anno Nagymamámtól, aztán meg Anyámtól.

 

Annak a színe fehér, és bár azt mondják, a zöld szín nyugtat, de!

De, azt mondom amit Kabos Gyula a „Kölcsönkért kastély” c. filmben Rátkay Márton kijelentésére: „Az előbb mondtad, hogy a zöld az egy jó szín!”

Kabos: Igen, de nem ez a zöld!

 

üdv.: oldtimer