Orsósmagnó javítás. - Kire bízzuk?
Sokan vannak, akik a Retronómot felkeresve nosztalgiáznak, és köztük jópáran még rendelkeznek valamilyen orsós magnóval, ahogy ezt a feltöltött képek is mutatják nekünk.
Az én szerény ismerettségi körömben is legalább tizen vannak akik orsós magnót használnak.
Viszont akárhogy is vesszük, ezek a magnók legalább 33-38 évesek.
És ahogy sajnos a tapasztalat mutatja, a kb. 50 órát ment „gyűjtői darab” is meghibásodhat egyszer, mennyivel inkább azok az „átlag” magnók, amelyeket használtan /főleg Osztrák, Német lomos forrásból/ hoznak be.
Itt a Retronom -om is vagyunk páran, akik nem magnójavító szakemberek, és ezért a „javítás” mint olyan, az jobbára egy alaposabb tisztítás, vagy karbantartás fogalmában merül ki esetünkben.
Igaz, egy ismert internetes oldalon feltűnt időnként 'valaki' akit a hozzá intézett kérdésekből, és a válaszaiból másnak azonosítottak be inkább, mintsem magnójavító szakembernek. (Érhetően! A modortalanságról most nem ejtenék szót...)
Így aztán nem igazán lehet elmondani, hogy manapság még lenne több tucat „szakember” aki ért a magnójavításhoz. És ha sikerül is rátalálni valakire, aki vállakozik a magnójavításra, akkor is vagy olyan árat szab, amiből egy „fél” db. „új” magnót lehet venni, vagy csak az idő múlik, és fél év múltán is még sehol nem tart a javítás.
Nemrégiben úgy tűnt, hogy rátaláltam egy olyan forrásra, ahol végre a gyárilag ajánlott méretű lapszíjat kapom a magnómhoz. Mi lett? Az ár valahol 14 000 forint körül kezdődött, és ez csak a szíj ára. Aztán a többi részletet már meg sem beszéltük, mivel a fonal ott szakadt el, hogy a méretet nem tudja...
Tehát, jó lenne összegyűjteni valahogy a szóba jöhető 'igazi' szerelőket!
Ugyanis kóklerekre nincs szükség!
A minap is valakitől kérdezem a hiba lehetséges okát, a hibajelenség elmondását követően, és azt válaszolja nekem, hogy: „A Pillanatálljt nézd meg, stb....” Ehhez csak annyit, hogy halovány gőze sincs a kérdezett magnóról! Mert ha látott volna már olyat, akkor tudná, hogy ennél a típusnál nincs Pillantálj.
A másik „szerelő” is egy gyöngyszem: Amikor kérdezek valamit a szalagfeszítésről, akkor azt mondja:
„Szedd szét a kuplungot, és a csillag alakú rugón hajlíts egy picit” 
Erre azt válaszoltam neki: „Amint már mondottam is ez egy három motoros magnó! Ezért nincs csillagrugó! Kuplung sem!”
Ennyit a szakértelemről. Most átadom azoknak a szót, akik legalább egy értelmes, és jó szakemberrel talákoztak már, aki ért is a magnójavításhoz.
(MEGJEGYZÉS: E téma már szerepelt, de „bizonyos” okoknál fogva „tartalomszűrést” kellett végezni)
Például, ha egy ilyen magnó elromlik, mert megtörténhet, akkor biztosan nem bízná a gazdája, „akárkire” a javítását! És nem csupán azért, mert szeretné vissza is kapni. 
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Mondjuk van aki, maga ugyan nem javít, de legalább megpróbál segíteni.
Van egy ismert Mérnök is, aki már nyugdíjban van, de aktív. Legalábbis a cikkírásban és olykor segítségben is. Volt egy hiba amit a segítségével sikerült orvosolni. Viszont egy másik esetében sajnos csak annyi segítséget kaptam, hogy „A rajz elemzésére most nincs időm, mert határidős munkám van, de ...” És adott 2-3 tippet, ami sajnos nem jött be. Érdekes módon hónapokkal később amikor már túl voltunk a határidőn, akkor is még ott tartottunk, hogy: „A rajz elemzésére most nincs időm”, mivel akkor sem jött bővebb segítség, habár tipp igen. (de ez sem jött össze)
Egy másik esetben, egy „szerelő” meg olyan tanácsot adott amikor a hibajelenségként a magnó sebessége véletlenszerűen leesett, hogy: „Vedd le a nyomógörgőt és tisztítsd meg, majd olajozd meg a tengelyét és a görgő furatát. Ezután tedd vissza a görgőt.”
Mivel a görgő cserélve lett már általam, mert az „eredeti” felkeményedett és eldeformálódott, ezért ezt a javítási módot is kipipálhattam. (arról nem is beszélve, hogy többféle Akai magnót is volt/van szerencsém használni /4000-es, GX260, GX265D, GX270D/, de egyiknél sem volt még ilyen görgőszorulás!
Igaz, nem szilvalekvárral lett megkenve a tengely
Ezekből is látszik, hogy egy „igazi” és rutinos szerelő kincset ér!
Ha van ilyen.
Mert az olyan „önjelölt” szerelőkkel tele van a pincétől a padlásig, akik csak annyit mondanak a hibajelenség meghallgatása után, hogy:
„Ez vagy kondenzátor, vagy mikrokapcsoló, vagy biztosíték hiba.”
Az illetőt pedig úgy ajánlotta valaki, hogy Akai orsós magnókat javít.
Akkor pedig tudnia kellene, hogy az Akai orsós magnókban általában csak egy biztosíték van, a 220V-os, és ha az hibás akkor a magnó nem működik! Mikrokapcsoló, meg kondenzátor meg sok, úgyhogy köszönjük a segítséget Mester.
(a válaszadáskor állítólag épp egy Akai GX225D-n dolgozott a „mester”)
üdv.: oldtimer
Egy jó szervíz esetében fontos a jó referencia és vannak más szempontok is.
A garancia az is fontos lehet. Persze olyanra nincs mód, mint egy új készüléknél, ezt tudja mindenki.
De, hogy egy példával éljek a Cégünknél vannak 10-15 éves szerszámgépek is amelyek számítógépvezérlésűek (C.N.C.) és olykor elromlanak. Ilyenkor kijön a szervíz és javít. Nem egyszer megesett, hogy 1-2 hét múltán előjött ugyanaz a hiba. Ekkor a Főnök azt mondta nekem: Semmi gond, mert GARANCIÁBAN megcsinálják.
Szóval fontosak az >ITT< felvázoltak, de lehet bővíteni a sort még biztos.
üdv.: oldtimer
koleszterin69
Kedves oldtimer!Ha a tapasztalataim és más hasonló magnókórban szenvedőé mellé állítva Van egy igazi szaki a környezetemben .De a szó legszorosabb értelmében az mivel vagy 10-12 magnetofonomat javította vagy például a sony tc399 esem komplett dörzshajtás felújítását ő végezte.De valószínű ő azért perfekt mert szereti ezeket a készülékeket van is a birtokában pár mechlabor revox studer.Van olyan mechlabor amit konkrétan atomjaira szétbarmolt állapotából támasztott fel.Soha nem próbállt fellengzős szakmai szöveggel megvezetni,de emellett nem beszél mellé ha valami nem éri meg vagy irreálisan magas lenne a javítási költség inkább ő próbál lebeszélni makacs fanatizmusomról.A hozzáértése és széleskörű szakmai múltja nem kérdés számomra.Ha ismereteim pontosak csöves erölködőket és lemezjátszót is épít egyéni ígényeknek eleget téve.és pénztárcához mérten.De nem akarom tovább fényezni az urat aki egyébként 50-en innen elég friss elméjű MESTER.Privátba meg tudom adni az elérhetőségét ha valakit érdekel és persze somogy megye nem túl távoli.Szóval én hálás vagyok a sorsnak hogy egy öreg amatőr rádiós ajánlotta nekem amikor tanácstalan voltam éppen kire merjem rá bízni az Akai GX255 -öm javítását.
Azt azért hozzátenném igy a mondandóm végén hogy rajta kívül én sem ismerek mást csak kontárokat.
Kedves koleszterin69!
Köszönöm (köszönjük) az értékes infót.
Egy jó szakember nagy kincs! És az illető biztos sosem marad kenyér nélkül.
Jó tudni, hogy vannak még olyanok, akiknek szívügyük a javítás.
Sajnos én már „kezdő magnósként” a 80'-as években egy olyan „Rádió-tévé szerelőbe” botlottam a lakóhelyemen, aki szó szerint elhajtott bennünket a kertkapuja elől.
Történt ugyanis, hogy a Lemezjátszó előerősítőt építettem akkoriban, és az nem működött. Valaki tanácsolta, hogy keressük fel a „mestert”. Becsengettünk, és ő kijött a ház bejárata elé, majd onnan kiabált ki nekünk, hogy mit akarunk.
Csak annyit mondhattunk, hogy: „Egy kis segítségre lenne szükség...”
Mire azt válaszolta, hogy neki nem kell semmi, és elhajtott minket.
De aztán valaki (értelmes, és segítőkész ember) mégis felbukkant és már utána működött az előerősítő.
Napjainkban meg még mostohább lett a helyzet. És egy nemrég történt „beszélgetés” ráébresztett, hogy egy „másik mester” akár úgy is megjavítaná a magnóm, hogy egy idő múlva újra jelentkezik a hiba. És nem másért, mint a szakszerűtlen javítás miatt.
Szóval jó tudni, hogy vannak még olyanok, akikre érdemes bízni a javítást.
üdv.: oldtimer
Elolvasva a hozzászólásokat gondoltam árnyalom kicsit a képet.
Igazából mind a két oldal, a javíttató és a javítást végző helyzete nem egyszerű.
A szakszerű javításhoz sok minden kell.
Elsősorban szakértelem.
Ez elektronikai és mechanikai ismereteket is jelent, mi több elég széles körű ismeretet. Például nem elég a tranzisztoros, integrált áramkörös áramkörök javításában, megértésében szerzett gyakorlat, ha éppen egy csöves készülék kerül a műtőasztalra. Nem elég a fémmunkában való jártasság egy processzoros vezérlésű gépnél.
Műszerezettség.
Itt az erőmérőtől kezdeném, de több elektronikai műszer is szükséges. Az alapműszereken kívül hanggenerátorra, millivoltmérőre és oszcilloszkópra is szükség lehet. Igazából célszerű valamilyen hangfrekvenciás analizátort beszerezni, ami alkalmas a frekvenciamenet kirajzolására. Nyávogás és torzításméréshez is kell eszköz. Szóval a műszerpark alapból pár százezres nagyságrend.
Dokumentáció, alkatrészek.
Szerencsés esetben megtalálható a szervizkönyv a weben.
Ha valamilyen egyedi alkatrész szorul cserére akkor van gond. Egyik megoldás az utángyártás. Ehhez egy jól felszerelt mechanikai műhely szükséges.
Ez talán még drágább mint az elektronikai munkahely. Legjobb a ha a dolgot egy rutinos gépészre bízzuk. Egyszerűbb eset ha a készülék nem egy ritkaság, ekkor legegyszerűbb ha egy donornak való példányt szerzünk be. Egyik sem olcsó megoldás.
A szakszerű javítás piszok sok időt igényel. Egy esetleg évtizedekig nem használt magnóban gyakori hogy több, egymástól független hibát is találunk ami első teszteléskor ki sem derül és megtalálni is nehéz. Sokszor csak a szervizkönyv segít. Legrosszabbak az időszakosan jelentkező problémák.
És vajon mennyit lehet kérni érte? Egy magnóra esetleg többször tíz órát is rá kell szánni. Tesztelés, hibakeresés, anyagbeszerzés vagy gyártás, javítás, tesztelés, bemérés. Ha újra előjön valami akkor ugyanez a kör még egyszer. Meg még egyszer ...
A reális óradíj ehhez minimum 5eFt/óra lenne. De inkább több, ha a költségeket is beleszámoljuk. Gondoljunk csak egy átlagos autószerelőre. Most szorozzuk be a befektetett idővel!
A kommentekben szóba került a tanácsadás kérdése.
Hááát, ez olyan mint az orvosnál. Ha nem néz bele a torkunkba, nem küld el laborvizsgálatra, akkor ő is csak tippelni tud. Mivel itt nincs életveszély lehet tanácsot adni, de a találati arány nem lesz magas. Esetleg a típushibáknál, de ehhez meg óriási rutin kell. A rutin az pedig egyre csak fogy. A régi szakik kihalnak, és mivel a magnók is kimentek a divatból, nem is érdemes berendezkedni a témára.
Aki meg mosógépet, magnót, számítógépet és villanyszerelést is vállal, annak biztos nem túl elmélyültek az ismeretei.
Lehet félreérthető amit írtam. Nem a mundér becsületét védem, én csak magamnak szoktam javítgatni. Ha egyszer-kétszer kvételt teszek általában meg is bánom a dolgot.
Mindezekkel szemben az igény reális. Egy 50eFt értékű magnó javítása ne kerüljön már 70eFt-be. És ha megcsinálták legyen is jó. Látható hogy óriási a szakadék az igény és a lehetőségek között.
Hogy ne csak negatívumokat írjak. A jó emberi kapcsolatok segíthetnek a dologban. A magnós és a magnó javításban még kihívást találó szakember hasonló állatfaj. Ha fórumokon, személyes kapcsolatokon keresztül belépsz ebbe a világba, akkor javulnak a lehetőségek. Persze ez meg elég sok időt vesz el. És innentől nincs helye az anyagias szemléletnek. Amit fentebb írtam minden értelmét veszti.
Hello, spaceshuttle69!
Köszi az összefoglalót. Ez segített átgondolni az egészet.
Biztosan van legalább egy ember a közelben, aki másképp gondolta, ám most már ő is elgondolkodhatott a soraid olvasva.
A sikeres javításhoz, én elsősorban a szakértelmet emelném ki.
De miért is?
Ugyanis míg egy fejbeállításhoz ha nincs hanggenerátor, akkor a PC-men lévő Audacity hangszerkesztő programmal „generálok” 1KHz, 8KHz, és 16KHz-es jeleket és elmentem WAV formátumban, amit CD-re kiírok és megvan a pótlás.
És ha nincs csővoltmérő ugyanehhez a művelethez, akkor ott van a magnó 2db. műszere, és kész a „helyettesítés”.
Viszont mi van, ha a szakértelem hiányzik?
Javítson ki bárki, ha tévedek, de
ki merem mondani, hogy én azt tudom csak megjavítani aminek a működését meg tudtam érteni.
Szakértelem nélkül:
Például egy olyan hibánál ahol a „csere” lapszíj 10-15mm-el kisebb átmérőjű a szükségesnél! (ami kerületében 31,4-47,1mm -el rövidebb gumit eredményez) ez annyira be tudja feszíteni mindkét siklócsapágyat, hogy vagy el sem indul a motor) -volt ilyen-
vagy egy idő után túlmelegszik és leáll, vagy esik a fordulat, és belassul.
(Tapasztalat!)
Szóval a szakrételem hiányában itt akár az előerősítő tranzisztorait is lecserélheti éppen, az aki javítgatni akar, de nem megy semmire.
Még műszert lehet kölcsön kérni, de szakértelmet nem igazán!
A (buta) tanácsot adók sokasága miatt állt több mint egy évet a javítás, és ékesen kiderült, hogy kivel NE javíttassunk!
Még annyit, hogy aki csak annyit mond, egy ilyen hibára, hogy: „Ez vagy biztosíték, vagy mikrokapcsoló, vagy kondenzátor” (hiba) az talán nem éppen ajánlható szerelő.
Mondjuk annyit hozzátennék, hogy mechanikai javításhoz nem szükséges műszerpark (minden esetben). Viszont ha a lejátszó erősítő „meg sem mukkan” akkor ezt kézrátétellel, még egy „zseni” sem tudja megjavítani.
((nyilván, pl. egy Multiméter hiányában nem tudom megmérni, hogy megvan-e a tápfeszültség, még ha a műszervilágítás jó is, mert az külön ~ 5V-ról működik))
üdv.: oldtimer
Igazad van, tényleg a szakértelem a legfontosabb. Én sem véletlenül írtam elsőnek.
Lehet hogy kéne valahol egy oldalt nyitni ahol a sikeres javításokat regisztrálhatjuk.
Mondjuk jeligével jelölve a javítást végzőt. Csak regisztrációval lehetne megnézni ki tartozik a jeligéhez, de üzenet küldésére lenne lehetőség.
Ez azért lenne praktikus, mert nem biztos hogy aki javítást vállal nyilvánossá akarja tenni az elérhetőségét.
Bocsánat, hogy bátorkodom megszólalni, de nekem már van egy-két sikeres javításom orsós magnó téren! Hangsúlyozom, csakis amatőr szinten! Tudom, hogy erre sokan csak legyintenek. Mi az a letöltött hanggenerátor vagy oszcilloszkóp program, mi az a 3000Ft - os kommersz digitális műszer?! Ugyan már, ne beszéljen nekem az ilyen mazsola! Mi az az 1 khz - es szinuszos mérőjel, mikor 10-15 khz az igazi stb....! Ismerem már a vélekedéseket!
De uraim érdekes, hogy mégis szépen szól az AKAI GX - 221D oda - vissza (Többféle márkájú szalaggal) pedig a szakmám "csak" mechanikai műszerész!
Oké uraim, gerlac - ot nem muszály komolyan venni!!!
Üdv, boldog amatörtársak!
A fene vinné el. Írtam egy kb. 100 soros hozzászólást. Közben lejárt a bejelentkezés érvényessége és elszállt az egész. Szóval megerőltetem magam és leírom rövidebben :-)
Jól lehet mérni PC-vel is, jó hangkártyával. De azért egy hf. millivoltmérő szükséges mert a hangkártyák jelszintjei nincsenek kalibrálva.
Nem kell diploma a javításhoz. A mechanikai műszerész szakma tök jó alap.
Azért a hangfrekvenciás áramkörök témáját alaposan érdemes ismerni.
Meg hát a futómű vezérlések elég sokfélék lehetnek. Pár relétől kezdve bonyolult processzoros áramkörökig.
Amit írtam a hozzászólásomban az a profikra vonatkozik.
Hogy ki a profi?
A profi szakember bármilyen gépet amit elvállal gyári paramétereknek megfelelő, bemért állapotban adja vissza a tulajdonosnak.
Bármilyen hibája van, meg tudja oldani.
Határidőhöz és reális árhoz tartja magát.
No ezek a kritériumok együtt nehezen teljesíthetőek
Nem tudom van-e valaki aki bármilyen magnót felelősséggel elvállal. Én, ha vállalnék pénzért javítást, csak az általam jól ismert típusokat vállalnám.
Ez az esetemben azt jelenti hogy csak a gyűjteményemben is meglevő típusok jönnének szóba (ML, Nagra, Studer/Revox, Tascam). Sajnos csak a profi/félprofi gépekre gerjedek :-).
Néha befut azért néhány felkérés, de egy-két eset kivételével csak barátoknak ingyen, vagy cserebere alapon javítok magnót.
Ha felhívnak, szoktam tanácsot adni. Tudom hogy ez nem biztos hogy sokat segít, de volt már hogy bejött. Kövezzetek meg ezért, de szerintem egy ingyen tanács azért jobb mint a semmi.
Nem vagyok profi. Más szakmából élek, ezt csak hobbiból művelem.
Visszatérve Gerlac hozzászólásának témájához.
Az alábbi mondatot nem igazán értem:
"Mi az az 1 khz - es szinuszos mérőjel, mikor 10-15 khz az igazi stb....!"
Üdv, és sok sikert a magnók feltámasztásához!
Üdv!
Olvasom, hogy: „A fene vinné el. Írtam egy kb. 100 soros hozzászólást. Közben lejárt a bejelentkezés érvényessége és elszállt az egész.”
Erre csak azt tudom mondani, hogy hasonló esetekben /100 soros szöveg/ azt csinálom, hogy mielőtt a [ Beküldés ] gombra klikkelek, kijelölöm az egészet, és nyomok egy "Ctrl + Insert"-et és így akkor vágólapon lesz amit írtam.
(gondolom ez window$ alatt is így működik /bocs, de 17 éve nem használok olyat)
És ha vágólapon megvan, akkor utána egy új bejelentkezést követően, már csak egy SHIFT + Insert kell.
üdv.: oldtimer
Vadmajacs
Egy tisztítás is lehet kemény dolog! Pl. Philips n4407 szétfolyt hajtószíjak mindenütt a magnó belsejében. Szervizbe nem is nyúlnak hozzá. Na az munka. Kell 1 liter denaturált szesz és kikapni minden szennyezett cuccot és lemosni.
Egyetértve az előttem szólóval, még hozzátenném, hogy az orsósmagnók karbantartása, beállítása még mindig egyszerűbb, mint a kazettásmagnóké, hiszen ez utóbbiaknál a kisebb méret, a szűkebb tűrési mutatók és nagyobb hibalehetőségek miatt néha valóságos Rodolfónak kellene lennie a művelet végzőjének. Tudom, a kazettásmagnót sokan nem tartjátok komoly dolognak, de a Revox például ebből is gyártott igen jókat.
Még annyit: nem akarom az említett céget fényezni, ezért hozzáteszem a BangOlufsen nevét. Az egyik különbség (szerintem) a két cég között, hogy a Studer eléggé nagyvonalú a formatervezést illetően. Mármint ezzel nem törödnek túl sokat. A BO-nál meg ez mindennek az eleje-vége. Az eredmény érdekes: a svájci és a dán hasonló, minimáldizájn, csak a két végéről, az alapvető, nem cicomázott, vagy a végsőkig letisztult forma. Bocs, hogy eltértem egy kicsit a témától...
Bobi
Koleszterin7
Nagyon megköszönném a Somogymegyei szaki elérhetőségét! Szekszárdról nem is lenne olyan messze!