Ős rádió
Zolejj, 2009, október 8 - 20:08
Forrás:
SajátCsak annyit tudok róla hogy nem kell külső áramforrás csak egy fejhalgató és szól, kipróbálnám de ez túl tudományos nekem szerintem.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Ős
1969
1972
1968
Ismeretlen évjárat
1970
1964
1971
1973
1927
1988
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
1950-1959
1980-1989
1973
1930-1939
1961
1949
Találat: 2
1916
Találat: 2
Akkor és Most
rádió
1949
1980-1989
1950-1959
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1970-1979
Ismeretlen évjárat
Találat: 2
1980-1989
1960
1950-1959
1961
1970-1979
1990-1999
.thumbnail.jpg)
1980-1989
1990-1999
1980-1989
1990-1999
1970-1979
Találat: 2
1979
1960-1969
1970-1979
1980-1989
1999
1990-1999
1990-1999
1980-1989
.thumbnail.jpg)
Ismeretlen évjárat
1969
1970-1979
1980-1989
1980-1989
1930
Ismeretlen évjárat
1970-1979
1980-1989
1964
Ismeretlen évjárat
1960-1969
1954
1970-1979
1980-1989
1985
Ismeretlen évjárat
1990-1999
Detektoros készüléknek néz ki, úgyhogy szólnia kell elvileg.
2000 Ohm-os fejhallgató kell hozzá. A legnagyobb képet nézve baloldalt
lent van az a négy banánhüvely, vagy a felső kettőbe, vagy az alsó kettőbe kell dugni a fejhallgatót. Földelni is kell és kell antenna is, ezt egy-egy dróttal meg tudod oldani. De nem tudom így, hogy ezeket melyik banánhüvelybe kell ennél dugni. Ez a sok banánhüvely mindenütt megzavar :-D. Valamint úgy látom felírat vagy jel sincs, hogy mit hogyan hova. Szerintem, ott jobb oldalt van középpen külön 4. Felső kettő antenna, alsó kettő föld talán. Azt a kis vezetéket a banándugóval bedugod a sorban a legelsőbe, és lassan végigtekered a tekerőgombot, ha nem jön be semmi haladsz tovább egy lyukkal stb.
Jólenne még írna ide valaki, hogy pontosítsa vagy teljesen kijavítsa az általam leírtakat.
Üdv; Radios20
Már (lentebb) megerősítettelek, de nem találom a diódát. Az első melléklet baloldalán, a második mellékleten a forgókondi alatt van valami, ami tán az, de milyen?
Üdvözletem! Nem csak leguan,én sem találom a diódát! Eredetileg nem is a "készülékben"kellene lennie,hanem azt abban az időben emlékezetem szerint kívül volt bedugva.Ez akkor egy villásdugóhoz hasonlító-általában üvegből készült- henger volt,amiben a kristály volt építve. A tetején volt egy recézett csavar,amivel a kristályhoz érintkező tűt lehetett állítani,az optimális hangra. Így ezt a műveletet az üvegen keresztül látni lehetett.
A forgó alatti téglalap alakú valami,az szerintem az a bizonyos 2nF körüli tömb kondenzátor,ami a hallgatóval van párhuzamosan kötve.
Magát az üzembe helyezést, illetve annak módját Rádios20 konkrétan már leirta. Kiegészítésként még annyit,hogy 60 körül még árusítottak ilyen faládás rádiót,természetesen üveg búrába épített diódával. Ü:lágé
csak egy linket hoztam:
http://www.oddmix.com/tech/cr_5comp_crystlradio_h.html
és az ott látható képeken felismertem azt a kondenzátort (nekem forgó izé), amit gyerekkoromban annyiszor elnézegettem, forgattam, mert olyan szépen összecsukódtak a lemezek :) (2-es ábra)
Kb ennyit értek hozzá.
Nofre
meg még egy link:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_797_from.html
ez nem adó is egyben? a katonai hiradósok milyet használtak ?
Nofre
lehetséges, hogy ez egy amatőr rádió? :)
http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=9.&fejezet=1&dx=1
"(forrás: a Rádió Amatőr újság 1928 októberi és az 1932 februári száma, valamint Molnár János: a Rádiótelefon elméleti és gyakorlati ismertetése - Rádió Amateur kézikönyv - 1926 szeptember) "
Nofre
teljesen jó a megnevezés. A neve forgókondenzátor.
Szerintem is amatőr rádió.
Üdv; Radios20
Igen, ez egy kristálydetektoros rádió.
Radios20 leírása alapján járj el. Nagyon fontos, hogy nagy ellenállású (több kiloohmos) fejhallgatóval számíthatsz valamire, a mostani fülesek erre alkalmatlanok, tehát fel kell hajtanod valami régit. Az is lényeges, hogy az antennát jelentő csupasz rézdrót minél hosszabb legyen (akár többször 10 méter a kertben körbevezetve mondjuk). A sok dugaszhely egyik oka, hogy a hangolótekercsből - ha jól látom - hat kivezetést is képeztek. Ezeket szép sorban ki kell próbálni, mindegyiknél végigtekerve a forgókondit.
Szép darab. (Én annakidején sokkal egyszerűbbet csináltam műanyag szappantartóból.)
(Én annakidején sokkal egyszerűbbet csináltam műanyag szappantartóból.)
annakidején Apum valami krumpliról mesélt, hogy azzal is lehetett hallgatni, ha közel volt az adó. Tátott szájjal hallgattam, de aztán maradtam a paprikáskrumplinál, meg az árammentes alkatrészekkel való játéknál. Ha nagyon belemerültem volna a témába, nem lett volna időm pl. babaruhákat varrni.
A '20-as, évektől számtalan dióda detektorral kísérleteztek. A legjobbnak a piritkristály bizonyult. De valóban, két csupasz krumpliba dugott két rézdrót is megteszi (szerencsés körülmények között). A dióda lényege, hogy a kisfrekvenciás rádióhullámokat "leválassza" a nagyfrekvenciás hordozóhullámokról.
Homályosuló emlékeim szerint én galenitkristályt alkalmaztam, amihez hozzá kellett érintkeztetni egy vékony acéldrótocska hegyét. Sok-sok próbálkozással, és az időnkénti elmozdulások korrigálásával.
Mert nincs.
Laki Géza, 2009, október 9 - 20:06
A vaterán van egy ilyen üveghengeres diódás rádió.
Akkor az szerintem háború alatt készülhetett,mert akkor -állítólag- nem,vagy csak nehezen lehetett krumplit szerezni.
:)
Apum rádiós beosztásban volt katonakorában (a háború előtt), így a diszkrét ugratás sem állt tőle messze a témában, nyilván ezt jegyeztem meg gyerekfejjel. Feltételezem hogy ő is csinált sk rádiót, azért is lehetett néhány régi akatrész a kamrában. De sok dolgot megcsinált, mert műszerész vizsgája is volt.
Az egész rádiózás nem is olyan nagyon régi, ha belegondolok. Vagy az idő repül gyorsan.
A krumpliról nem tudok nyilatkozni, de a háború után több mindenben nagy hiány volt, a háború alatt meg csak rosszabb lehetett.
Nofre
(csak egy helyesírási hibámat javítottam, ugyanis a rossz akkor jó, ha két 's' van benne :)))
Az Ecseri-piaci árus szerint, akit kérdeztem, a két háború közt Erdélyből hozták be az ott bányászott galenit-, tellúr- és piritkristályokat. Valóban egy külső dugaszolható egység volt a detektor, acél "macskabajusszal" tapogatták le a kristály legjobbban egyenirányító pontjait. Ez a megoldás aztán szinte hajszálpontosan tovább öröklődött a Tungsram OA 1160 germániumdiódában, csak persze egész kis méretekben és fixre beállítva. Középiskolás koromban egy ilyen diódával felszerelt detektoros rádióval értem el az akkor még működő középhullámú Petőfi adóra hangolva tisztességes szobahangerőt. Kisohmos hangszórót használtam, melyet csengőtrafóval illesztettem a vevőhöz. Ez a tuti megoldás, ha nincs kéznél 4000 ohmos fülhallgató. Sok sikert a potyaenergiás rádiózáshoz!
Üdv!
Ez elég jó.
http://www.vatera.hu/katonai_membranos_fulhallgato_szovjet_gyartmany_154428339.html
Én ilyennel detektoros rádióztam :-)
Üdv; Radios20
A régesrégi vezetékes telefonokban lévő hangszóró nem volna jó kipróbálni, mert oljat tudnák szerezni ?
Nyitottam egy blogot itt a témával kapcsolatban.
Talán majd ott megkapjuk a kérdéseinkre a válaszokat.
Szerintem, amíg nincs detektordióda addig teljesen mindegy a hangszóró típusa, ha ezután halknak találjuk, gondoljunk arra az egyszerű megoldásra mamit a gramofonoknál használtak erősítő gyanánt, a tölcsérre.
Az első képen, ami a belsejét mutatja, van valami téglalap alakú a forgókondenzátor fölött kissé balra, mi az? Esetleg nem egy Házi készítésű grafit detektor, mert ha igen akkor elviekben működőképes a készülék.
András
...vettem észre,hogy a forgónak mind a két oldalán ki van vezetve a forgató tengelye. Őszintén,ilyet még nem láttam,még a régi rádiókban sem.Szerintem valami ősrégi spec. készülékből vagy műszerből maradhatott.
"...a forgónak mind a két oldalán ki van vezetve a forgató tengelye." Szerintem azért, mert az első szuperheterodin készülékeknél így oldották meg az egygombhangolást - további 1 vagy 2 forgókondi tengelyre csatolásával. A jóval késöbbi EMG műszerekben ilyen helyeken egyfajta mini Hardy-tárcsát is beiktattak, a tengelyek szögeltérésenek kompenzálására.
Igen,erre én is gondoltam. Csak "elakadtam"mert annyi szimpla forgó nem maradhatott,hogy azokból duplát csináljanak. Arra is gondoltam,hogy még a régebbi időkbe valami hullámcsapda félét is hangolt a plusz forgó,de azt frekibe nehéz lett volna összehozni.Ínkább valami kapcsolóra,vagy váltóra tudok tippelni,de a műszerbe való variációt is el tudom képzelni.Lehet,hogy sose tudjuk meg!?
Hát ja, "Mélységes mély a múltnak kútja", ahogy szoktam szent borzadállyal mondogatni. De eszembe jutott közben, hogy a Philips 32V egyenesvevőben pl. a frekvenciafüggő visszacsatolást csabályozza a forgó tengelyén levő orsó. Billenő bakelitlap az anódköri tekercsekkel, egyszál skálahúr, mert visszafelé rugó tekeri a rendszert. Ouch! És akkor még nem is voltak coffee-shopok Hollandiában.
Hát igen.Ezeket a készülékeket hívta a kollégám:TYÍ-TYÚ rádióknak. Szinte három kéz kellett a normális ráhangolásához egy állomásnak. De szerencsére én már kimaradtam ebből a korszakból,illetve ezek javításából. Vissza gondolva már nem is tudja az ember,hogy hogyan is volt, azaz hogy volt megoldva ez vagy az. Rég volt,szép volt,tán igaz se volt.
Azért ha az ember megerölteti az agyát,előjönnek bizonyos dolgok.Igy lett ez a Hardy-tárcsa esetében is. Igaz,hogy műszerekben alkalmazták,ott láthattam én is. Két összeszegecselt köralakú lemez,kb. 20 mm-es átmérővel.Középen maga az "agy"amibe a tengely lett befogva.A lemez közepétől a széle felé az anyagot három helyen -kis szünetet hagyva-"kipréselték"de három "küllő" maradt. Ez a három küllő rugalmassága biztosította a tengelynek a megfelelő mozgását,bizonyos eltérésen belül. Talán csővoltmérőben láttam, egy yaxley-t kapcsolt a forgató tengelyhez.