em80/em84 kivezérlésmérő

Köszi. :) Ha tetszik és van némi jártasságod akkor nekiugorhatsz egynek te is. A kivmérő kapcsolása sok helyen fent van a neten. Nem az az egy délutános projekt, de nem is olyan bonyolult. A legnehezebb része a dolognak az hogy valami normális formában panelra kerüljön. Télen amikor építettem akkor ennyi hűtőborda bőven elégnek bizonyult, de most hogy jó idő van eléggé fel tud melegedni, de szerencsére nem égésig.

Köszönöm mindenkinek. Csövezzünk :)

Köszi szépen neked is meg az előtted szólóknak is. Nehéz lenne jelölni az egységet főleg az EM80-asnál az már biztos. Érdekes az EMM803, soha nem hallottam róla még. Nekem az ismertebb típusokon kívül még egy EM71-esem van. Ez is a ritkább típusok közé tartozik. Rajz meg panelterv ebben a formában nincsen, de az anód táp részéhez csináltam paneltervet korábban egy mórickarajz formájában. Mindent úgy hogy a lehető legkisebb helyre elférjen. Csak 2 átkötés kell bele, de ezek is elfutnak az IC alatt. A fetet meg úgy rendeztem hogy háttal kerüljön a panel szélére a hűtőborda miatt. Egyébként a fetes 555-ös kapcsolásról van szó, amivel a nixie-s órák tápját is meg szokták oldani. 12V-on maximumra kitekerve pont lejön a maximális 250V. Maga a kapcsolási rajz sok helyen megvan a neten. A kivmérő résznek szintúgy, ebből találtam magyar leírásosat is. Ez a rész jóval egyszerűbb aki csinált már panelt bírni fog vele. Egyébként nekem a váltókapcsolótól balra a kivezérlésmérő rész van jobbra pedig a kacsolóüzemű táp. Hátul sima kommersz 78xx-ek vannak diódákkal meg kondikkal. Néhány ellenállás is van még, hogy meglegyen pontosan a 6,3V-os fűtés. Elküldtem neked a mórickarajzot, meg a két cső bekötését ha váltósra akarod megcsinálni. 

...lehetőségek kiaknázásához:

Azzal egyet lehet érteni, hogy: az említett csövek hangolásjelzésére készültek, így ezeket a gyártók csak valaminek a jelzésére építették a készülékeikbe, ezek semmiféle mérésre nem alkalmasak. Csak zárójelben említem, hogy a jelzés sem mindig kielégítő. Pl: a Terta 811-es magnóján lévő varázsszem állásából nem valószínű, hogy a tulaj meg tudná állapítani, hogy mennyire van kivezérelve a készüléke, milyen is lesz a felvétel. Jobb lett a helyzet később, a 922-es magnó esetében. Ott már EM4-et alkalmaztak. Ez már kettős érzékenységű, két különböző erősítésű csövet tartalmaz, vagyis két „ernyőt” működtet, melyek –külön beállítással- egymástól függetlenül működtethetők. És ha ez jól van beállítva, akkor a második „szelet megindulásakor”van a megfelelő beállítás.(erről bővebben itt a retonómon is lehet olvasni)

Nem véletlen, hogy a régebbi műszerekben (csőmérők, és különböző mérőhidak) EM4-et alkalmaztak. De ott sem a mérés, hanem a jelzés volt a cél.

Lényeges még, hogy a varázsszem a készülékbe beérkező nagyfrekvenciás vivő egyenirányításakor nyert feszültséggel működik, vagyis ha nincs adás, a varázsszem nem jelez, nem működik. Így az állomásbehangolás megkönnyítésén kívül információt ad az antenna jóságáról, és a vett állomás erősségéről, de másról nem.

Sztereó készülékeknél is hasonló a helyzet, a varázsszem –majd később műszer- ott is a hordozó jelenlétét és nagyságát mutatja, egyéb infót nem ad. Így az említett „független,oldalhelyes kijelzés”megvalósítása ebben a formában nem megoldható, annak ellenére,hogy gyártottak speciális célra EMM 801-es varázsszemet amiben egymás mellé két világító szalagot építettek és egyszerre két feszültség érték optikai összehasonlítását tette lehetővé,rádiókészülékekben mégsem alkalmazták.

Pedig a fentiek alapján a lehetőség adott volt. Hogy a gyárak miért nem éltek ezzel? Nyilván a fent leírtakból kiderül.

És végül kiegészítésképp:addig még  a tulajdonosok a varázsszemet csak a pontos behangolásra használták,addig a javítást végzők abból több infót szerezhettek be. Nem véletlen tehát,hogy a "régi legendák szerint" a varázsszemet nem a tulajdonosnak,hanem a javítást végző műszerészeknek építették a készülékekbe. Erre a legjobb példa:az AT 602-603 készülékbe épített legyező. Ez kizárólag szakmai infókat szolgáltat,a tulajdonos által végzett hangoláshoz semmi infót és segítséget nem nyujt.

Hello! Csak kimondottan 12v-ról nem fog működni. A csőnek mindenképp szüksége van a 200v körüli anódfeszültségre. Ezt elő lehet állítani 12v-ból egy fetes 555-ös kapcsolással. Ezt a neten számtalan sok helyen megtalálod. Nem kell görcsösen ragaszkodni, a tekercs 100uh értékéhez, nekem 150uh-is van benne. Az "IRF" fet helyett használhatsz akár "K" betűjelest is. Ez a két legkritikusabb alkatrész de ezek is TV-ből monitorból kinyerhetők. A többi alkatrészt meg szinte bármilyen panelban meg lehet találni. Bevált kapcsolásról van szó, két ilyennel egy kisebb képcső tápját is meg tudtam oldani.