Revox B7XX
Informatikusként valószínűleg bitmérgezést kaptam, így a szervezetem képtelen befogadni a digitálisan átdolgozott hangot. A zene viszont napi szükségletem, ezért nem volt más választásom, minthogy analóg HiFi után nézzek.
A választás a Revox B7XX sorozatára esett.
Fenti készülákek sorrendben:
- B780 Receiver
- B710MKII kazettás magnó
- B77MKII orsós magnó
A sorból kilóg a Denon DP47F lemezjátszó, mivel a Revox tangenciális cuccai nem győztek meg. Ettől függetlenül valószínűleg előbb-utóbb begyűjtök egy 790-est, csak hogy teljes legyen a gyűjtemény.
A Denon egyébként megmarad, mivel irgalmatlanul jól szól (köszönhetően többek között a DL110-es MC hangszedőnek is).
A Revox-ok természetesen adtak munkát, volt mit felújítani rajtuk. Elsősorban a Frako és Philips kondiktól kellett megszabadulni, mivel ezek mindegyike időzített bomba. A magnókon akadt némi mechanikai tennivaló is (számláló fogasszíj csere, kivezérlésmérő izzók, fejek cseréje, a B77-es törvényszerűen törött kapcsolóinak pótlása, oszcillátor relék cseréje stb.) és persze alapos beállítás szervizkönyv szerint.
A restaurálás még nem ért teljesen véget, de a rendszer már kb hozza az eredeti formáját.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
1970
1968
1981
1970-1979
1977
1986
1990-1999
1977
1970-1979
Ismeretlen évjárat
Örülök neki, hogy jobbnak látod az analóg technikát. Hangdobozokról nem írtál. Azok milyen típusok? Merthogy létezik Revox is...
Én pedig annak örülök, hogy így írtad: "jobbnak látod" :)
Hogy valójában melyik a jobb, azt nehéz eldönteni, nekem mindenesetre az analóg jön be. Megérne egy külön topkiot, hogy miért.
A hangdoboz kérdés az egyik legsúlyosabb dilemmám volt. Azért nem írtam róla, mert végül nem "retro" kategóriájú falakat szereztem be.
Az alap probléma az, hogy viszonylag kis szobában használom a cuccot. Igyekeztem tisztességes akusztikai környezetet teremteni, de természetesen egy lakóhelyiség soha nem lesz tökéletes ilyen szempontból.
A hangfalaknak ezért a jó hangminőség mellett két "extra" követelménynek kellett megfelelnie: Jól kell tűrniük a "falratolást" (azért persze nem koppannak), valamint kellőképpen érzéketlennek kell lenniük, hogy a szoba méretei ellenére közepes hangerőtartományban használhassam az erősítőt.
Mindezek mellett van egy saját hangkép-elképzelésem, amit hangszínszabályzó használata nélkül szeretnék elérni.
Szóval nem vagyok egyszerű eset, de ez a hobbi nem is erről szól :)
Sokmindent kipróbáltam Jamo-tól Tannoy-ig, minimum 20 párat. Revox-ot is kerestem, de egyszerűen lehetetlen elfogadható állapotút találni (nekem legalábbis nem sikerült).
Végül a B&W 601 S2 futott be, valamiféle általam ismeretlen gyártmányú de szép és jó álvánnyal együtt. Nem mondom, hogy ez a végső megoldás, de egyelőre nagyon elégedett vagyok vele.
Itt olvashatsz róla egy (szerintem korrekt) tesztet:
http://www.tnt-audio.com/casse/bw601_e.html
Szerintem eléggé jó dobozt fogtál ki, ha a gyári adatok stimmelnek. 90 dB hangnyomás 1W-on már elég jónak számít. Az úgy szokott lenni, hogy sok ismeretlen gyártó készít profi cuccokat. Itt nem a kínaiakra gondoltam. Csak egy példa: Nakamichi. Sokan nem tudják, hogy kazettás magnók gyártásában az egyik legjobb. A különbség egy Revox és egy Nakamichi között alig hallható. A mai napig gyártanak, meg kell fizetni, de évtizedekig magnó marad. Gyártottak autórádiót magnóval. Úgy reklámozták: "A király az autóban is király". Magam is hallottam már zenélni ilyet. Olyan, amilyennek lennie kell. De azt se mondom, hogy a Revoxokkal nem jártál rosszul. Még egy kérdés: a B77 félsávos, vagy negyedsávos?
Ezen is dilemmáztam, de végül a negyedsávos mellett döntöttem.
Van egy halom régi szalagom, családi felvételekkel, ezekért beláldoztam azt a 2dB jel/zaj viszony különbséget :)
Nagyon jó készülékeket választottál,egyetemben a B&W 601-esével.
Az angol hangsugárzók mindig jó minőséget képviseltek,a B&W-nél talán gyorsabbak-dinamikusabbak a Mordaunt Short dobozai.
Érdekes, hogy éppen az imént (mielőtt a hozzászólásodat olvastam volna) futottam bele egy MS Mezzo1-be a V*t*rán.
A speckói szerint nagyon közel áll a BW601-hez, az érzékenysége ugyanaz (88dB), talán az átvitele más kicsit.
A hátso reflexnyílás miatt nekem sajnos nem felel meg, mert nem tudom egészséges távolságra helyezni a faltól.
Mindenesetre köszi a tippet.
A Mordaunt Short Carnival 2 nagyon jó választás lenne bár kifutott cucc még valahol talán kapható :)
Kicsi,izmos,előlapon kialakított bassz-reflex-el.Szerintem is gyors és dinamikus hangfalak,illik rá a "kicsi a bors,de erős" szólás-mondás :)
Másik jó választás a Dali Zensor 1 lehetne,ilyet is hallottam szólni..tiszta és dinamikus hangja volt.
Harmadik tippem a Wharfedale Diamond 10.1 Ez középben kissé visszafogottabb de jó mélye és nagyon tiszta,csilingelős magasa van.
panblue
Ezeket majd meghallgatom. Egyelőre nagyon jók a B&W-k, de ahogy magamat ismerem, előbb-utóbb keresni fogok mást :)
...még most is brutál pénzt kérnek. Sokat gondolkodtam azon, hogy számomra mi lenne a legjobb vintage HiFi összeállítás. A kazettás magnó biztosan egy Nak lenne. A tuner egy Sequerra. A többi cuccban nem vagyok biztos :-)
Nálam is Nakamichi lenne a kazettás deck. Orsós vagy a szóbanforgó B77 vagy Teac lenne. Tunernek az mp3-as adásprocesszorok idején semmi értelme, ennek ellenére megfelel az Orion nagytunere. Erősítőnek csöves, mert nekem nem jött be egyetlen félvezetős hangja sem. Talán ez az egy lenne, amit magam építenék. CD játszókat nem tudom. LP játszók közül nem tudok választani. Hangdobozból a HFM által imádott Heybrook lenne. Mindezt csak akkor, ha már meg tudom fizetni. Jól elkanyarodtam az eredeti témától. :)
Szia!
Látom megtetszett neked ez a régi bevált márka.
Nos a hangfal szempontjából jobb választás volt a B&W mint a gyári dobozai ennek a márkának, sajnos azok nem hozták azt amit a címkéjük "márka" takart.
A magnó palettája a Studer cégnek mái napig elismert és strapabíró szerkezetek. Nekem a félsávos volt anno úgy 2002 környékén, egy A 50 es erősítővel és a hozzá való tunerrel. nekem az erősítővel voltak problémáim, "ezt anno Panblue fórumtárs is látta és egyik ismerőse lett az utánam lévő tulaja az erősítőnek", illetőleg a kapcsolókkal "ahogy neked is az orsóson".
Nem rosszak a tangenciális reVox ok..... persze nem is olyan pengék mint PL egy jobb EMT vagy hasonlók.
A Pioneer gyalu jó választás volt.
Gratulálok a folyamatban lévő helyreállításért és azért, hogy feltöltötted ezeket a szép múltú készülékeket....
Atesz
Szia,
valószínűleg igazad van, de ezeket azért meghallgatnám:
http://www.audio-extasa.eu/popup_add_image.php?pID=1087
Ehhez volt szerencsém élőben:
http://www.radiomuseum.org/r/studer_bx350bx_35.html
Nem szólt rosszul, de nem nekem való. A B&W-k hangja valamiért jobban bejön. Főleg akusztikus jazz-t és klaszzikus zenét hallgatok, ezért fontos a színezetlen hang.
Ráadásul - ahogy fent is írtam - a szoba méretei nem hagynak túl sok mozgásteret (semmilyen értelemben).
Nos látom a belinkelt dobozt, nézd nem minden a méret.... sajnos nagy általánossággal kimondható, hogy a reVox falak nem voltak épp a legjobb termékei a studernek...
Független, hogy most mennyibe is kerül egy ekkora szórókkal megtűzdelt példány... és nem is haladt a korral, olcsó műanyag csíptetős csati, elég igénytelen részemről.... ebben az időben egy Infinity, Tannoy, és bámelyik AR avagy egy korabeli komolyabb sugárzó kóserebb alkatrészekkel épített falakat.... Az alap egy jó falnál a jó csati.... elengedhetetlen!
1 szó mint 100..... Szépek a gépeid.. de "német" kotkodát ne akarj hozzájuk.... véleményem szerint a studer falai nem sikerültek jól. 4 pár volt közülük...egyik sem maradt sokáig.. kettőt az AR 18 "Redbox II" limitált példánya ütötte ki... a többi 2 pár már régebben volt, akkor egy kis Mission om volt.
Hely szűke.... együtt érzek.. nálam is hasonló a szitu.... ezért is épp mostanság akarok egy oszlop pártól megszabadulni.... Ha maradnak állandóan pakolgatni kell őket mert ha hallgatni akarom a fő falaimat a pórusbeton SEAS szórós betontuskóimat akkor pont kitakarja az oszlop.. sajnos...:( Szóval ismerős a probléma...
Atesz
Vagy be kell építeni az oszlopba. ;-)
Szia Laci!
Igazad lehet... hmmm hol az a kővágó korong....:D
Atesz
A csatlakozó minősége szerintem is alapvető. Viszont ne felejtsük el, hogy ez az időszak a DIN 45500 korszaka. Tuchel aljazatok és barátaik az európai high-end HiFi készülékeken is (leginkább persze a német kultúrkörben). A DIN szabványú hangfal csatlakozó egy rémálom volt, esélytelen volt tisztességes minőségű hangfalkábelt használni vele.
Ezek után a csiptetős csati a hangfalon maga a tömör gyönyör.
A Revox falakra visszatérve: ahogy írtam, nem sokat hallottam közülük.
Ami nem tetszett, az a "rengeteg mély-rengeteg magas " jellegű hangkép. Izlés kérdése, lehet ezt szeretni (és ezt nem pejoratív módon értem - a loudness háború rendesen megváltoztatta a hifi rendszerektől elvárt hangzásvilágot - bár amikor ezek a hangfalak készültek, a loudness war még messze volt a teljes kibontakozástól).
Én viszont az akusztikus hangszerek hangjának lehető legjobb reprodukálást szeretném elérni, és erre az általam meghallgatott Revox falak sajnos nem alkalmasak. (Ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen, csak azt, hogy én még nem találkoztam vele.)
Szia!
Persze igaz a DIN szabvány az borzalmas volt... A csíptetős még hagyján.. ebben sajnos olcsó típusú műanyag csati vezető felületének minőségéből kiindulva teljesen mindegy mekkora és milyen drága kábelt köt bele az ember akkor is pórias, "a komolyabb kábelek már gyárilag fix babán dugós szerelésűek" de ez véleményem szerint.. mint ahogy írtad picit részletesebben... nekem volt szerencsém majdnem az egész palettát hallani, rengeteg Pesti Hi-Fi barlangba megfordultam már a 18 év aktív Hi-Fi és az ehhez tartozó bizniszelgetésnek köszönhetően ...., sajnos majdnem mind 1 kaptafa....
És az a bizonyos olcsó kiemelős hang.. sajnos igaz mindre... A szórókat ha jól emlékszem a falakba a Braun..meg még egy pár német gyártó is szállította..
"az rft, grundig, dual erősítők meg pont fordítva azok voltak kiemelésekkel teli készülékek, a reVox a falakkal oldotta meg a "hangzás" felpezsdítését.. holott csak korrekt falat kellett volna terveznie... mindegy nem bántom a gyártót... voltak szép és jó dolgai.. csak mint mondtam.. az nem hangfal volt.. Persze nem olyan borzasztó falak azok.. csak épp... nem hozzák a gyártó által alapokra lefektetett maximalista minőséget amiket az orsós illetőleg a stúdió technikában hozott a Studer...
Én is a kiemelés mentes hangot szeretem.. és az akusztikus hangszerek nálam is főszerepben vannak...
Atesz
Itt ajánlom ezt, volt hozzá szerencsém. Semmi probléma nem volt velük, és nem is válogatós. A közép szintet bőven teljesítik, nem kell hozzá nagy szoba, csak normális állvány. Teljesítménye is bőven elég.
http://retronom.hu/node/8960
Már évek óta megvannak ezek a dobozok, és meg vagyok velük elégedve. Előtte Orion HS280-asaim voltak, azoktól nem kicsit jobb a ReVox.
Tudom csak a kép miatt linkeltem be. Ha zavar bocsi, ha nem egy kis reklám :)
Reklám ugyan nem kell, mert nem eladók a hangdobozok, de attól még linkelni lehet. :-)
A hs-280-nál gyakorlatilag minden jobb, akármit tesz is vele az ember. Mélyhiányos, + az első nagyobb hangerőnél kilövi a magasakat. Hiába magyar fejlesztés a közép meg a magas, azzal a hangszóró készlettel képtelenség jó hangminőséget elérni.
Sziasztok!
Nekem nem volt gondom a német hangfalakkal,kivéve a dóm középhangszórós megoldást a 3 utasoknál.Az valahogy nem nyerte el a tetszésemet még egy gyártmánynál sem.
A középhsz legyen vagy papírkónuszos vagy inkább maradjunk a 2 utas falaknál :)
A németeknél legalább ki tudtak csiholni valamit a dóm középsugárzókból de az orionnak ez egyik konstrukciónál sem sikerült.
panblue
Hiába, hitelesített fülek, ha találkoznak... :) Érdemes lenne azért a margóra felírni, hogy nincs általános dóm, vagy papírmembrános középhangszóró, és az anyagától, vagy formájától még egysik sem lesz jó, jól szólni meg főleg nem fog.
Szegény hifista fórumozóknak ez mondjuk nagy hátrány, de sajnos bonyolult a téma, és az általánosított legendákban legfeljebb annyira lehet hinni, mint az erdélyi népballadák sétáló halottaiban. :-)
ezt azzal, hogy a megállapítás többé-kevésbé alkalmazható valamennyi HiFi legendára.
Pl. egy erősítő lehet reteksz@r annak ellenére, hogy orosz katonai csövekkel van szerelve és tele van olajpapír kondikkal.
És így tovább.
Bizony bizony... és miylen sok ember bedől.. tagadnám ha én nem tettem volna régebben... párszor... persze.. az idő tanít! !ha engeded!....
Sok átverés van... valójában ebből élnek a nagyon komoly iszonyat pedigrés gyártók.... pedig... vannak tréfás gépeik...
A legszebb mikor elvittünk okos barátommal egy mérőlemezt és a 15 khz feletti hangok nem jöttek át egy 7.5 m forintos csöves végfokon, holott fülesen a CD ről megvolt...hmmmm pedig.. nagyon csini volt.. meg tele volt csövekkel mint égen a csillag.. és OTL is volt... tehát nem lehetett a kimenő trafóra fogni.. dehát ez van... pénz pénz pénz.. csak vedd és vedd és vedd....
Atesz
Volt azért pár legenda ami fedte a valóságot.Ezek a fogyasztói társadalom megjelenésével és kiteljesedésével szinte egy szálig megszűntek.
A minőségi dolgokért ahogy régen úgy most is megkérik a pénzt,így nem kell azon csodálkozni hogy ami régen egy-két havi fizetés volt az mostanra átforgatva 100-200 ezer forinttól indul.Az meg nem mérvadó hogy a bizományiban a sokszor valóban értékes és jó szerkentyűkért épp aprópénzt kérnek.
Szia!
Igaz... lényegében ami jó az most is pénz... de vannak még 500 felett is átverések....
Azért nem mindegy, hogy legenda ként mit értünk, készüléket vagy kategóriát, mert ügye a xart is fényesre lehet polírozni:)
A bizókban, főként ott ahol értenek hozzá ott egy Krell végfok avagy egy régi EMT karos lemezgyalu, netán egy csöves végerősítő.. pl egy QUAD "nem tranyós" az még most is nagyon húzós és bizony ha kell akkor tud is a portéka.. csak pénz, pénz, pénz... és, hogy ne csapjuk be magunkat !tapasztalat! ismeretség, műszaki ismeret.
Olykor előfordul az, hogy fillérekért komoly gépet vesz az ember... ez akkor igaz ha a kevésbé jó ismeretekkel rendelkező bizóban vásárolunk, PL Király utca.... de ha kicsit arrébb megyünk PL szentkirályi avagy Bródy S na.. ott már az árak igazodnak a minőséghez és a nyugati valutához és természetesen nem az átlagkeresetű emberek zsebéhez.... De jaj annak aki nem ismeri műszakilag ezeket a holmikat.. sokszor elég rossz állapotban vannak és ennek ellenére az áruk eléggé horrorisztikus.. holott sok sok 10.000 forintot is rá lehet költeni még a helyreállításra ha épp nem szemfüles az ember.... és hozzáértő. Rengeteg ilyen gépet állítottam talpra, persze volt olyan amit nem vállaltam..."nagyon drága és olyan alkatrészekkel szerelt gép volt aminek javítása nem volt jó befektetés"......
Egy bizonyos.. drága komoly gép.. úgy mint az autóknál egyenlő drága alkatrész.. nincs olyan himi humi, hogy ezt vagy azt be lehet tenni a helyére, egy 500.000 res végfokban nincs mese.. az eredeti kell! Sokan persze a könnyebb utat választják... és érdekes, rengeteg olyan gépet kaptam már szét és javítottam amit átbarbárkodtak.. mert " jó lesz az oda szól az".. persze... sorra köpte ki a végeket.... meghajtókat..mint a kisbaba a cumit.... mesélhetnék sokat....
Elég sok oldalról meg lehet a kérdést közelíteni. A végeredmény ugyan az, minden termék egyénfüggően kedvelt vagy nem..... Szubjektíve alap kérdés kinek mi....
Atesz
Nagyon üde! Külön öröm, hogy nem az én "kebelbarátom" gyüjteménye
Nagy kedvencem (na nem ő hanem), a Revox B77 MkII. Amit addig addig nézegettem, míg sosem vettem meg. Kár, pedig akkor 33 000 pénzt megért volna.
Egyedül az előlapon lévő szalagvágó nem tetszik.
Nem oda való, és micsoda "precíz" ragasztást lehetett itt csinálni vele?
Nem áll kézre :(
:: Kalmopirin
Nem csak jól mutat, de igényes is. Vagy lehet azt mondani: A minőség!
üdv.: oldtimer
Vajon ma hogyan muzsikál az összeállítás?
üdv.: oldtimer