1980/3-as Hifi Magazin Poszter (Pioneer CT-F1250)

Legújabb sztárfotónkkal aligha okozunk csalódást. A Pioneer cég
legszebb, legjobb, legbonyolultabb, legpioneerosabb kazettás magnóját
kaptuk lencsevégre, a CT-F1250 típusjelűt; bátyját (nagybátyját?) a
nálunk is ismert CT-506-osnak. "Mindössze" 139 tranzisztort, 125
diódát és 22 IC-t tartalmaz... Specifikációja még a jobbfajta orsós
modelleknek is becsületére válna. És bármilyen kazettával használható.
Éppen ez az, amiért őrá esett a választásunk: összehasonlíthatjuk
rajta a különféle szalagtípusokat. ("Szörnyű, hogy ezeknek mindig
valami tanulságon jár az eszük, nem hagyják az embert nyugodtan
gyönyörködni!")
Mint mindnyájan emlékszünk rá: a kezdet kezdetén, a hatvanas évek
elején a Philips cég "kompakt" kazettáját ugyanazzal töltötték meg,
mint az orsókat, tehát vasoxid alapanyagú szalaggal.
Aztán mind újabb szalagtípusok kerültek piacra: előbb a
krómdioxid, majd a vas-króm, végül - a közelmúltban - a metál. Hát
most szeretnénk látni, melyik mire képes.
Persze, persze az egész összehasonlítás egy kissé talajtalan,
hiszen nálunk nemhogy metált nem lehet kapni, hanem többnyire még az
egyáltalán elfogadható minőségű kazetta is hiánycikk.
Dehát a mi feladatunk elsősorban az, hogy ismeretet terjesszünk -
nem árut...
És ha már ilyen szép kazettás magnó került a kezünkbe, ezt is
megpróbáljuk összehasonlítani, amivel csak érdemes: az Akai GX 4000
D-vel és a Revoxszal. Töltsünk tiszta szalagot a magnóba...