Casio gyerek-szintetizátor
Casio
1983
1977
1990-1999
1980-1989
1990-1999
1980-1989
1980-1989
1983
1977
1990-1999
1980-1989
1990-1999
1980-1989
1980-1989
Küldj be:
Keresés
Friss hozzászólások
Friss elektronikai hozzászólások
- Atomik
- Kalmopirin
- Atomik
- Kalmopirin
- Kalmopirin
- oldtimer
Új áru
Friss
Ilyen volt a bátyámnak, nagyon büszke volt rá! :)
Ez a kis játékszer abban az időbe mikor kiadták annyira nem is volt játékszer a neve Casio VL-tone(Made in japan 1980)-ban .
Már csak azért is merem ezt kijelenteni mert a (Trio:Da da da 1981 -album-)-ról a Da Da Da című számot is ezzel a kis syntivel játszották.
Sky
Megnéztem a gyártási címkét, ezen 1985 szerepel. Biztos hogy igazad van, de itt a címkén nem tüntették fel az első széria gyártását, ezért nem mertem ettől eltérő dátumot írni. Ezt ugye azért megbocsátod nekem?! :) A Da-Da-Da valóban 1981-es, és nagyon jó szám volt annak idején.
...pontosan VL-1 volt a típusszáma. Én 3600 Ft-ért vettem, az első szintim volt.
A Da-da-da-val kapcsolatban pontosítsunk: szerepelt a számban ennek a hangja is :)
Casio-specialitás a jobb oldalon látható két kék, "karikás" gomb, az ún. One-Key-Play, vagyis az egygombos játékmód. Ennek a lényege annyi, hogy a szekvenszerbe tetszőleges ritmusban be lehetett vinni a dallam hangjait, majd a két kék gombbal egymás után előhívva őket, rá lehetett "játszani-igazítani" a ritmusgép valamelyik preset-jére. Kísérőautomatika nem volt benne, így a kész mű a primitív dobhangokból és a dallamból állt.
Teljes demo itt:
http://www.youtube.com/watch?v=WVDw7uPnfa8
A hangszínek közül az egyiket kiválasztva saját hangot is lehetett gyártani a megszólalás burkológörbéjének megadásával. Ez egy számsor, ami a görbe egyes szakaszainak értékeit adja meg a szintinek. Érdekes dolgokat ki lehetett hozni belőle.
Volt egy cimborám, aki azzal szórakozott, hogy belenyúlkált és a panelen különböző pontokat egy ellenálláson összekötött. Veszélyes játék volt, mert kinyírhatta volna a gépet, de sikerült megúsznia, és jópofa, furcsa hangokat csiholt ki belőle.
Ennek a "módszernek" világszerte több követője van, Circuit Bending-nek hívják.
Néhány példa ezzel a hangszerrel kapcsolatban:
http://www.youtube.com/watch?v=g7TNoUP3PD8
http://www.youtube.com/watch?v=oP2zs5SQJEc&feature=related
Ja, és számológép is van benne!
Idézet tőled
"A Da-da-da-val kapcsolatban pontosítsunk: szerepelt a számban ennek a hangja is :)"
Na meg a dob hangja is , meg a gitár hangja is, meg az énekes hangja is szerepelt benne!!
És igy állt össze a Da Da Da című szám.
Ez a mondatod olyan le alacsonyitó a CASIO-ra nézve.
Talán nem igy kellett volna fogalmaznom , hogy ezzel játszották hanem ez volt a vezető hangszer a Trio zenéjébe hisz az ütemet és a refrén szólamot is a kis gép hangja adta.
És ez abba az időbe egy igen kis komoly hangszer volt hisz te is irod , hogy 3600ft-ért vetted . Képzeld sok embernek akkor ez egy havi fizetése volt.
Azért ezen a felvételen látszik , hogy nem egy háttér hangszer volt..... :P
http://www.youtube.com/watch?v=15YZUXL_ULU
...ezért elnézést kérek, ha félreérthető volt. Valóban akkor ez nagy szám volt.
Érdekes, hogy maga a CASIO márka nem rossz, csak a hazai hivatalos képviselete vette hülyére a vásárlóit. Viszont ez jóval a VL-1 után történt, amikor már nem csak a TRIÁL boltokban lehetett hangszert venni. Gyakorlatilag selejtet árultak, és nem is nagyon titkolták, amikor az ember vitte a szervízbe a pár napos motyókat, rögtön cserére jogosító igazolást adtak, amiből gyorsan pénzvisszafizetés lett. Egy-két ilyen húzásuk után tértem át hangszerfronton a Yamahára :)
Azért a VL-1 gyermekjátéknak készült, ezt ne feledjük el. Csak itthon volt ilyen drága, kint ez egy nagyon olcsó tömegcikk volt.
Találtam róla egy jó kis cikket:
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a világ legnagyobb számológépgyártója a Casio. A négy alapító Kashio testvér közül az egyik nem csupán mérnök volt, hanem önjelölt zenész is. Amikor tervezett egy egyszerű és olcsó, zenei célú LSI (Large Scale Integration) chipet, nem voltak benne biztosak, hogy egy erre épülő hangszer önmagában megállja a helyét, éppen ezért nagyon óvatosan egy olyan ici-pici hangszert hoztak létre, mely egyben számológép is volt. A technológia ingyen ott volt a fiókjukban, csak elő kellett venni. Ha hangszerként megbukna, hát megveszik a népek vicces zenélő számológépnek. A VL-Tone – más piacokon VL1 – óriási siker volt, 1979-től 1984-ig készült és körülbelül egymillió példányban kelt el. A korosztályom körében kultikus tárgyat, mely tulajdonképpen borzalmasan szól, monofónikus, a billentyűi megbízhatatlanok és a kis izéken iszonyatosan nehéz játszani, olyan zenekarok és előadók használták dalaikban, mint a Human League, Devo, The Cars, még Stevie Wonder is. Miért? Akkoriban mindenki meg volt veszve az elektronikus ketyerékért és az olcsó és szeretnivaló VL1-et mindenki ismerte. Gondolom az előadók is amolyan összekacsintás okán szőtték műveikbe, hogy a közönség elvigyorodjon: „Hé, ezt ismerem, ilyen van nekem is!” A két oktávos billentyűzetű szerkentyűből igazán kultikus tárgyat 1982-ben – a Commodore 64 és a ZX Spectrum „keletkezésének” évében – a német Trio formáció fabrikált, a felejthetetlen Da-Da-Da című slágerrel. A dal pont olyan viccesen primitív és gáz volt, mint maga a VL-Tone, de akkor imádtuk – mint ahogy Európában nagyjából mindenki. Még a VW is felhasználta egy reklámban. Itt a vasfüggönyön innen meg az, akinek ilyenje volt, az iskola császárának érezhette magát, még akkor is, ha még a Boci-Boci Tarkát sem tudta lebillentyűzni rajta."
http://vizlepcso.blogspot.com/2006/05/casio-vl1-tribute.html