Kártyanaptár I.


A szocialista ipar óriási hátránya az volt, hogy minden egyformára sikeredett. Nem volt választék! Szinte mindenkinek ugyanolyan bútora volt, hasonló ruhákban jártak az emberek és a gyerekeknek is egyforma játékaik voltak. Nem véletlen, hogy ekkora divatja lett Magyarországon a retronak mostanság.Ha a régi dologról kezdünk el beszélni, ahhoz biztos a másik is hozzá tud szólni, mert például neki is ugyanolyan játéka volt és ugyanazt láthatta a TV-ben (Csak egy adó volt, a nyolcvanas években lett kettő). Természetesen nem az emberek alacsony igényszintje szülte a választék minimalizálását, hanem a gyártás és a termelés egyszerűsítése.


A hobbi szinten gyűjtögető emberek gondban lehettek, mivel nem voltak olyan dolgok amiből sok és különböző lett volna. A bélyeg volt az egyik, amiből volt bőven és így lehetet rakosgatni. A másik talán a kártyanaptár.

 

Ráadásul ez a hobbi a bélyeggyűjtéshez képest ingyen volt. A legtöbb cég elkészítette év végén a jövő évi naptárját. Az egyik oldalra a cég „reklámját”, a másik oldalra a naptár tette, a cég adataival és néha megspékelve némi jókívánsággal (pl. BUÉK, Legyen szerencsénk a jövőben is). A nagyobb vállalatok egy évben többet (sorozatot) is kiadtak, de léteztek „államilag” finanszírozott naptárok is, amelyiken pl. baleset megelőzést, az ittasság és dohányzás káros hatásait ecsetelték.

Ezek a kártyanaptárak hű korképet mutatnak. Kevés vállalat, szövetkezet stb. volt ekkor, így mindenkit és mindent meg lehet találni rajtuk. Megpróbáltuk csoportba szedni ezeket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Természetesen ez csak ízelítő, de a kereséshez beírva a „kártyanaptár” szót 100-nál is több képet tudnak megnézni.


Szívjon filteres cigarettát!
Ez a kártyanaptár több szempontból is érdekes lehet. Ma szinte csak dohányzás ellenes reklámokat láthatunk, de a 60-as évek vége fele annak is „örültek”, hogy a talpas (füstszűrő nélküli) cigiről le tudják szoktatni az embereket. Valószínűleg ekkor jelenhettek meg a füstszűrös cigaretták (pl. a Fecske?). A retronóm-nak 60-as évek előtti időből még nincs kártyanaptára és ebből az időszakból is igen kevés van, így ezek már kuriózumnak számíthatnak. Általában ekkor még a rajzolt, fotó nélküli naptárok a jellemzőek.


ÁFÉSZ
A neve is mutatja - Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet- , ebbe minden belefért. Az egész országot behálózta a szövetkezet és égisze alatt árultak étel-italt, háztartási cikkeket, ruhát, elektronikát és még a vendéglátás is ide tartozott… gyakorlatilag minden. Nem véletlen, hogy rengeteg naptár van belőle.


Skála és Centrum
A 70-es évek végétől, naptárok számát tekintve tarolnak. Persze azt gondolom ez is az ÁFÉSZ égisze alatt működött, csak itt némi újítás figyelhető meg az elnevezésben és az arculatban. A Skálának volt háziasszonya (modellje), akivel reklámoztatták az áruházakat és azok termékeit. A Skála-kopéról nem is beszélve.(TV-reklám: Bemegyek, kijövök, milyen jóóól kijövök, ha bemegyek).


ÁB, Takarékszövetkezet és OTP
Állami Biztosító és a két pénzintézet által nyomott naptárok már tényleg reklámnak számítottak, hiszen biztosítás (CSÉB) és takarékbetét már nem volt kötelező az emberek számára. Míg sok esetben ÁFÉSZ és ÁFÉSZ bolt közül nem volt nehéz választani, így esetükben a naptár reklám feleslegesnek mondható. Természetesen ezeknek a cégeknek már a TV-ben is futottak nagy számmal a reklámjaik.(OTP: Van aki azért jön hozzánk, mert van pénze, van aki azért, mert nincs pénze...).

Csak két helyesbítés: két tévécsatorna már a '70-es évek elejétől volt, és a Skála meg a Centrum nem az ÁFÉSZ égisze alatt működött.

És egy újabb helyesbítés: (a helyesbítés helyesbítése..:)
A Centrum valóban nem , de a Skála az ÁFÉSZ égisze alatt működött. Keményen konkuráltak is- legalábbis olyan szocreál módon. Mert a Centrum Áruházak voltak az állami áruházlánc (teljes mértékben állami tulajdonban és irányítással), az ÁFÉSZ-ek, mint szövetkezetek meg amolyan "kvázi" kapitalista módon működő "magán"vállalkozások, amit a '68-as gazdasági nyitás tett lehetővé. Persze szigorú állami felügyelet alatt. A Skálát a '70-es években indították Demján Sándorék, és gyorsan be kellett bizonyítaniuk, hogy tudnak nyereségesen működni, mert nem nézte jó szemmel az állam, amit csinálnak. Mert a Skála sikeres volt, sorban nyitotta az áruházait. És az akkori viszonylatban kifejezetten nyugatinak számított még a kínálatával is.

Amúgy nagyszerű ez az oldal!:)
Zsófi

Nem kéne összemosni a szocialista ipar jellegéből következö "hátrányokat" a fejlődésből fakadó tulajdonságokkal.
A kapitalista országokban is volt olyan, hogy csak egy adó volt, meg hogy nem volt mindennap adás. Legfeljebb ez az időszak nálunk tovább tartott. Amig nem terjedt el a kábel vagy a műhold semelyik országban nem lehetett sok csatorna nemzetközi feekvenciagazdálkodási egyezmények miatt.

NGA képe

Hát ez a hétfői adásszünet egészen 1988-ig tartott. Ezt nem tartanám fejlődésből fakadó tulajdonságnak :-)