Nem látszik az épület teljes egészében, de nem hiszem, hogy az 1920-as években épült volna. Minimum az 1930-as években, de akár később is. A napóra viszont különleges dísz, akármikori is az épület.
Tv-antenna: az volt a "szép" világ. amikor a ház minden lakásához "tartozott" egy tv-antenna :-) Hogyan zavarjuk a szomszédunkat a tv-nézésben?
Hát igen. A szomszéddal való kiszúrás külön kategória volt.Két verziója volt ismert:Az elsőnél simán elvágták a szalagot.De úgy,hogy csak az egyik eret,majd fél méterrel odább a másikat is.Így nem lehetett látni,hogy végeredményben teljesen el van vágva.A másik esetben az egész antennát a betontuskóval együtt a szomszéd antennája elé tolták.Így az árnyékba került.Az akkori adások minőségével ez már lényeges vételromlással járt.Hát így tévéztek annó az őseink.
Üdv:Egy mindezt meg,és túlélő.
Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet,de erre nem érdemes az időt pazarolni.Előbb-utóbb ki fog derülni az épület pontos helye.
Ü:Egy Anonym.
"Pesti", tehát az 1. csatornára méretezett antennák, ezért valószínűleg a Szabadság-hegyi adót "nézik". Persze az antennák irányából elég nehéz kitalálni, hol lehet a ház. Angyalföld, Újpest?
Induljunk ki a középső antennától,ami a párkányon látható négy lyukkal egyvonalba van.Az antennák méretéről:Van itt alacsony csatornára méretezett antenna,ami az OIRT 1-es vagy 2-es adókra van méretezve.Ez alatt van még egy UHF-re méretezett tyúklétra is,aminek iránya azonos a felette lévővel.Ez azt jelenti,hogy mindkét antenna helyileg azonos adóról kapja a jelet,ami tv műsort sugároz.
Ugyanilyen méretű dipólok láthatók kb.45 fokra elfordítva bal felé.Ezek minden valószínűség szerint URH adók vételére szolgálnak,ezért ezeket mos kihagynám.
Még egy fontos pont található: a balodalon látható kb. 70 centi dipóllal épített antenna,ami a már említett antennához viszonyítva bő 90 fokkal balra van tájolva.Ez kb. a 8-9 es csatornának felel meg.
Az adók távolságához:Ezek az antennák max.60 km.távolságban használhatók,vagyis ezen belűl kell keresni az épületet.
És a dolog valódi neheze,amit már előzőleg említettem:Az összes kiosztott frekvencia táblázatot végignézni,hogy mikor melyik adó milyen frekin működött,és hol van olyan település,amely iránya a már pontosan ismert adófrekijére ráláthat.De nem hagyható ki a már említett URH adók antennáinak iránya sem.Ami talán vigasztaló,hogy nincs sok adónk ami változott az utóbbi időben.Az előző hozzászólásban valami hasonlót irtam "jól behatárolható,vagy közelítőleg behatárolható"az épület helye.Tessék a leirtak alapján végig gondolni. Üdv!
Én ugyan nem vagyok szakember, de kapásból ellentmondok neked, hisz számtalan olyan hely lehet/van ahol valami árnyékolja a közvetlen sugárzást, és kénytelen másik, messzebb eső adóra irányítani az antennát. Én pl az ablakból látom a Szabadság hegyet, mégis a Gerecse adóról jobb képet kapok. Megértéshez itt egy kép:
http://www.frekvencia.hu/images/tv2coverage.jpg
Tehát ha átfedésben van a ház találgathatod, sosem jössz rá.
Nem akarom mindjárt lerántani a leplet, de kíváncsi vagyok mit hoz ki antennajósunk ebből a fejtegetésből. A ház maga megvan, 1959-ben épült. A házszám 14. Az utca? Na azt kell kitalálni a nap és az antennák állásából.
"Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet,de erre nem érdemes az időt pazarolni" Igy kezdődött az antenna ügy.
A bővebb kifejtés ellenére a két hozzászóló szerintem az ott leirtakból nem sokat értett meg,mivel az első hozzászóló(18:00)azt a Gerecse adót hozta fel,amely már az UHF tartományba ad.Ennek semmi köze nincs a témához,mivel a hozzászóló nem gondolta végig és nem vette figyelembe,hogy a Pesti adó antennája bő 2.5 méter,mig amit most használ az csak 20-25 centi hosszú.Ott ahol ő lakik,nyilván a nem megfelelő térerő hiánya miatt rakták át a frekvenciákat.
A másik hozzászólást (18:30)nem tudom értelmezni,mivel senki nem mondta azt,hogy az antennák alapján meg fogom mondani az épület pontos helyét.
És végezetül a 18:58-as hozzászóló irja:"Sose hittem volna, hogy az antennákból be lehet azonosítani egy épületet" Nem lehet! De megköze lítőleg,nagy munka árán igen.Lehet,hogy nem sikerült tisztán fogalmaznom,azért nem érthető a mondókám.De az vigasztal,hogy volt aki megértette.Ü:Anonym
Köszönöm az információkat! én, "mint aki sose hitte volna".. :)
Csak azon gondolkodtam, hogy lehet az időbeli egybeesést is vizsgálni?? Hiszen változhattak a lakók, az antennák meg csak gyarapodtak, mert macerás a leszedés. Még azt sem lehet tudni, hogy mikor készült a kép.
Bár a technika sok csodára képes, ettől függetlenül nagyon jó, hogy megírtad korrekten a lehetőséget.
"Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet" -mondád, de még mindig azt mondom, ha megvan egy egyenes, amelyen a ház elvileg elhelyezkedhet, a távolságot az adótól még mindig nem tudjul, tehát az adótól húzva egy minimum 20 km.-res egyenesen bárhol lehetne. Ez még mindig nem elég a jó megközelítéshez sem.
A napórákat jellemzően D-DK oldalakra teszik. Ebből kiindulva meg lehet találni a neten.
Most vállonveregetem magam :-) ui. Angyalföldre vagy Újpestre tippeltem, félig viccből.
A Gogol utca pedig XIII. kerület, tehát Angyalföld. :-) Igaz, az 1950 előtti kerületbeosztás szerint ez a rész a IV. kerülethez tartozott, de akkkor összesen 14 kerülete volt a fővárosnak.
De hogy el ne szálljak a dicsőségtől: az nem jutott eszembe, hogy a napórák ideális helye egy épület déli falán lehet.
Antennák iránya: a Gogol utcából a Duna felé nézve a Szabadság-hegy balra van (kicsit nehéz ezt Esztergomban ülve felidézni).
Azért a válveregetéssel csak óvatosan, mint XIII kerületi lakos kénytelen vagyok kijavítani téged.
A Gogol utca vasatagon az újlipótvároshoz tartozik, ami 1950 előtt nem a IV hanem az V. kerülethez tartozott.
Rövid története :
A XIII. kerületet 1930-ban hozták létre a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, majd 1950-ben csatolták hozzá az V. kerület északi részét a Szent István körútig (az Újlipótvárost), valamint a VI. kerület északnyugati részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margitszigetet a III. kerülettől.
Angyalföld határai.
A MÁVesztergomi vonala a Duna folyamtól – Új Palotai út – Dugonics utca – Madridi utca – Szent László út – Kámfor utca – Tatai utca – Szegedi út – a MÁV váci vonala – Bulcsú utca – Lehel tér – a Lehel tér keleti és nyugati oldala – Váci út – Meder utca – a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.
Igazad van, a szűk értelemben vett "belváros", (nagyjából a középkori Pest, Kiskörút-Duna-Deák Ferenc utca) volt a régi IV. kerület és Lipótváros (a Dráva utcáig) az V. kerület. (Egyébként ez a kerületbeosztás sokkal jobban követte a város történeti fejlődését, az egyes városrészek jellegét.)
Még valami: a 30-as években Angyalföldet hivatalosan Magdolnavárosnak nevezték (Horthy Miklós felesége után). (Igazodva a Terézváros, Józsefváros. stb. elnevezésekhez, így lett a XI. kerület is Szent Imre-város).
Az említett társasházzal kapcsolatban-igaz hogy megkésve-a következő a véleményem:Két helyszin jöhet számításba,mindkettő a dunántúlra esik.Mivel alacsony frekvencián működő adók antennái látszanak,így az 1-es valamint a 2-es csatorna is szóbajöhet.Az első esetben Bp.től nyugati irányba,kb.Bicske vonaláig,még az utóbbinál Pécs-Szentlőrinc vonala jöhet számításba.(Meg kell említeni,hogy mindkét esetnél csak a dunától nyugatra eső rész jöhet számításba.)
Mivel a szakmai magyarázatot már aug.3-14:18-kor leirtam,így azt itt és most nem ismétlem meg,habár az ott említett antennák közül némelyiknek döntő szerepe van,a hely végleges megitélésében.
Ennyivel tartoztam,hogy ezt leirjam.Remélem nem lesz belőle végtelennek tűnő vita és személyeskedés,hisz ez csak egy vélemény.Olyan vélemény ami esetleg az internettel is szembe megy.
A kábelszolgáltatók korában bizony retro-darab a tetőantenna! Néha szomorúan nézegetem a háztetőkön ottmaradt szerkezeteket, hiszen nagyrészükre már nincs semmi szükség, pedig igencsak sok pénzbe (vagy időbe) kerültek (utóbbi akkor, ha házilag készítették őket).
Vajon a földi digitális sugárzás új életre kelti őket? Azt gondolom ugyanis, hogy a digitális jelcsomagnak majdnem mindegy, milyen ferkvenciájú hordozóra ültetik, és még az adók hatótávolsága is megnő (a digitális jel vétele esetébentalán nem annyira kényes kérdés a térerő nértéke). Újra lehet tetőantennával (pl. "pesti' atennával") angol, svéd, spanyol, portugál, stb. tv-műsorokat nézni, mint a tv-korszak hajnalán. :-)
.thumbnail.jpg "BEAG hangszóró - HPB 50")
Sose hittem volna,hogy a huszas években ennyi tévé létezett már.
Nem látszik az épület teljes egészében, de nem hiszem, hogy az 1920-as években épült volna. Minimum az 1930-as években, de akár később is. A napóra viszont különleges dísz, akármikori is az épület.
Tv-antenna: az volt a "szép" világ. amikor a ház minden lakásához "tartozott" egy tv-antenna :-) Hogyan zavarjuk a szomszédunkat a tv-nézésben?
ml
Hát igen. A szomszéddal való kiszúrás külön kategória volt.Két verziója volt ismert:Az elsőnél simán elvágták a szalagot.De úgy,hogy csak az egyik eret,majd fél méterrel odább a másikat is.Így nem lehetett látni,hogy végeredményben teljesen el van vágva.A másik esetben az egész antennát a betontuskóval együtt a szomszéd antennája elé tolták.Így az árnyékba került.Az akkori adások minőségével ez már lényeges vételromlással járt.Hát így tévéztek annó az őseink.
Üdv:Egy mindezt meg,és túlélő.
Jó lenne tudni, hogy hol van ez a napóra, vagy legalább azt, hogy melyik városban.
Ami az antennákat illeti, ebből én kimaradtam , talán mert elég volt egy szobaantenna?
A felidézett antennaügyi galádságok pedig elég hátborzongatóak. Talán mégsem ez volt a jellemző hozzáállás
Nofre
Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet,de erre nem érdemes az időt pazarolni.Előbb-utóbb ki fog derülni az épület pontos helye.
Ü:Egy Anonym.
és mégis hogyan? ha ezt beazonosítod magamba szúrok egy ilyen antennát. De tényleg: hogy határozod meg melyik adóra néz és mekkora távolságból?
"Pesti", tehát az 1. csatornára méretezett antennák, ezért valószínűleg a Szabadság-hegyi adót "nézik". Persze az antennák irányából elég nehéz kitalálni, hol lehet a ház. Angyalföld, Újpest?
ml
Induljunk ki a középső antennától,ami a párkányon látható négy lyukkal egyvonalba van.Az antennák méretéről:Van itt alacsony csatornára méretezett antenna,ami az OIRT 1-es vagy 2-es adókra van méretezve.Ez alatt van még egy UHF-re méretezett tyúklétra is,aminek iránya azonos a felette lévővel.Ez azt jelenti,hogy mindkét antenna helyileg azonos adóról kapja a jelet,ami tv műsort sugároz.
Ugyanilyen méretű dipólok láthatók kb.45 fokra elfordítva bal felé.Ezek minden valószínűség szerint URH adók vételére szolgálnak,ezért ezeket mos kihagynám.
Még egy fontos pont található: a balodalon látható kb. 70 centi dipóllal épített antenna,ami a már említett antennához viszonyítva bő 90 fokkal balra van tájolva.Ez kb. a 8-9 es csatornának felel meg.
Az adók távolságához:Ezek az antennák max.60 km.távolságban használhatók,vagyis ezen belűl kell keresni az épületet.
És a dolog valódi neheze,amit már előzőleg említettem:Az összes kiosztott frekvencia táblázatot végignézni,hogy mikor melyik adó milyen frekin működött,és hol van olyan település,amely iránya a már pontosan ismert adófrekijére ráláthat.De nem hagyható ki a már említett URH adók antennáinak iránya sem.Ami talán vigasztaló,hogy nincs sok adónk ami változott az utóbbi időben.Az előző hozzászólásban valami hasonlót irtam "jól behatárolható,vagy közelítőleg behatárolható"az épület helye.Tessék a leirtak alapján végig gondolni. Üdv!
Én ugyan nem vagyok szakember, de kapásból ellentmondok neked, hisz számtalan olyan hely lehet/van ahol valami árnyékolja a közvetlen sugárzást, és kénytelen másik, messzebb eső adóra irányítani az antennát. Én pl az ablakból látom a Szabadság hegyet, mégis a Gerecse adóról jobb képet kapok. Megértéshez itt egy kép:
Tehát ha átfedésben van a ház találgathatod, sosem jössz rá.
Nem akarom mindjárt lerántani a leplet, de kíváncsi vagyok mit hoz ki antennajósunk ebből a fejtegetésből. A ház maga megvan, 1959-ben épült. A házszám 14. Az utca? Na azt kell kitalálni a nap és az antennák állásából.
JÁTSSZUNK!
Sose hittem volna, hogy az antennákból be lehet azonosítani egy épületet.
Majd csak drukkolok :)
hogy mielőbb megtudjam a napóra tartózkodási helyét :)
Gotha, te tájfutó vagy? Ők értenek a tájoláshoz, ha jól tudom
Nofre
"Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet,de erre nem érdemes az időt pazarolni" Igy kezdődött az antenna ügy.
A bővebb kifejtés ellenére a két hozzászóló szerintem az ott leirtakból nem sokat értett meg,mivel az első hozzászóló(18:00)azt a Gerecse adót hozta fel,amely már az UHF tartományba ad.Ennek semmi köze nincs a témához,mivel a hozzászóló nem gondolta végig és nem vette figyelembe,hogy a Pesti adó antennája bő 2.5 méter,mig amit most használ az csak 20-25 centi hosszú.Ott ahol ő lakik,nyilván a nem megfelelő térerő hiánya miatt rakták át a frekvenciákat.
A másik hozzászólást (18:30)nem tudom értelmezni,mivel senki nem mondta azt,hogy az antennák alapján meg fogom mondani az épület pontos helyét.
És végezetül a 18:58-as hozzászóló irja:"Sose hittem volna, hogy az antennákból be lehet azonosítani egy épületet" Nem lehet! De megköze lítőleg,nagy munka árán igen.Lehet,hogy nem sikerült tisztán fogalmaznom,azért nem érthető a mondókám.De az vigasztal,hogy volt aki megértette.Ü:Anonym
Köszönöm az információkat! én, "mint aki sose hitte volna".. :)
Csak azon gondolkodtam, hogy lehet az időbeli egybeesést is vizsgálni?? Hiszen változhattak a lakók, az antennák meg csak gyarapodtak, mert macerás a leszedés. Még azt sem lehet tudni, hogy mikor készült a kép.
Bár a technika sok csodára képes, ettől függetlenül nagyon jó, hogy megírtad korrekten a lehetőséget.
Nofre
"Az igazság az,hogy az antennák méretéből és azok állásából be lehetne határolni jó megközelítéssel a helyet" -mondád, de még mindig azt mondom, ha megvan egy egyenes, amelyen a ház elvileg elhelyezkedhet, a távolságot az adótól még mindig nem tudjul, tehát az adótól húzva egy minimum 20 km.-res egyenesen bárhol lehetne. Ez még mindig nem elég a jó megközelítéshez sem.
A napórákat jellemzően D-DK oldalakra teszik. Ebből kiindulva meg lehet találni a neten.
Én is tudom, G-vel kezdődik az utca,
de én is megvárom ezt antennás varázslatot.
Ha buki lennék, jót kasziroznék,
Mindenféle antenna-saccolás nélkül itt megtalálható (még épebb állapotában).
Egyébként a ház és a napóra is 1959-ben épült, készült, Budapesten a Gogol utcában.
Javasolt az internet használata (ha már van).
Köszönöm leguan!
Kerestem azon a lapon is (MCSE)szorgosan, de nem sikerült megtalálni.
Nofre
Ha ezt kerested akkor itt, 94-es sorszám alatt.
http://napora.mcse.hu/magyarorszagi_naporak/budapest.html
Köszönöm ÁDY, ez pont oda vezet, mint leguan linkje.
(Pontosítok, korábban kerestem, és nem találtam. Leguan linkje megoldotta a kérdést)
Nofre
Á. elrontottátok a játékot.Kérek másikat.
Az új játék!! Ha a napóra az épület déli falán van,hogy létezik az,hogy az antennák jobbra,azaz keleti irányba néznek?
Most vállonveregetem magam :-) ui. Angyalföldre vagy Újpestre tippeltem, félig viccből.
A Gogol utca pedig XIII. kerület, tehát Angyalföld. :-) Igaz, az 1950 előtti kerületbeosztás szerint ez a rész a IV. kerülethez tartozott, de akkkor összesen 14 kerülete volt a fővárosnak.
De hogy el ne szálljak a dicsőségtől: az nem jutott eszembe, hogy a napórák ideális helye egy épület déli falán lehet.
Antennák iránya: a Gogol utcából a Duna felé nézve a Szabadság-hegy balra van (kicsit nehéz ezt Esztergomban ülve felidézni).
ml
Azért a válveregetéssel csak óvatosan, mint XIII kerületi lakos kénytelen vagyok kijavítani téged.
A Gogol utca vasatagon az újlipótvároshoz tartozik, ami 1950 előtt nem a IV hanem az V. kerülethez tartozott.
Rövid története :
A XIII. kerületet 1930-ban hozták létre a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, majd 1950-ben csatolták hozzá az V. kerület északi részét a Szent István körútig (az Újlipótvárost), valamint a VI. kerület északnyugati részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margitszigetet a III. kerülettől.
Angyalföld határai.
A MÁV esztergomi vonala a Duna folyamtól – Új Palotai út – Dugonics utca – Madridi utca – Szent László út – Kámfor utca – Tatai utca – Szegedi út – a MÁV váci vonala – Bulcsú utca – Lehel tér – a Lehel tér keleti és nyugati oldala – Váci út – Meder utca – a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.
Annyiban viszont igazad van, hogy a mai angyalföld korábban a IV. kerülethez tartozott.
Igazad van, a szűk értelemben vett "belváros", (nagyjából a középkori Pest, Kiskörút-Duna-Deák Ferenc utca) volt a régi IV. kerület és Lipótváros (a Dráva utcáig) az V. kerület. (Egyébként ez a kerületbeosztás sokkal jobban követte a város történeti fejlődését, az egyes városrészek jellegét.)
Még valami: a 30-as években Angyalföldet hivatalosan Magdolnavárosnak nevezték (Horthy Miklós felesége után). (Igazodva a Terézváros, Józsefváros. stb. elnevezésekhez, így lett a XI. kerület is Szent Imre-város).
ml
Így igaz. Azzal a kiegészítéssel, hogy még az 1947-es Budapest térképen is a mostani Gogol utca Zápolya utca néven található.
Az említett társasházzal kapcsolatban-igaz hogy megkésve-a következő a véleményem:Két helyszin jöhet számításba,mindkettő a dunántúlra esik.Mivel alacsony frekvencián működő adók antennái látszanak,így az 1-es valamint a 2-es csatorna is szóbajöhet.Az első esetben Bp.től nyugati irányba,kb.Bicske vonaláig,még az utóbbinál Pécs-Szentlőrinc vonala jöhet számításba.(Meg kell említeni,hogy mindkét esetnél csak a dunától nyugatra eső rész jöhet számításba.)
Mivel a szakmai magyarázatot már aug.3-14:18-kor leirtam,így azt itt és most nem ismétlem meg,habár az ott említett antennák közül némelyiknek döntő szerepe van,a hely végleges megitélésében.
Ennyivel tartoztam,hogy ezt leirjam.Remélem nem lesz belőle végtelennek tűnő vita és személyeskedés,hisz ez csak egy vélemény.Olyan vélemény ami esetleg az internettel is szembe megy.
Ü:lgp
Örülök, hogy sokan hozzászóltatok a képhez.
Köszönöm.
Nem is gondoltam rá, hogy a tetőantennák is retrók ma már.
Ügyesen kinyomoztátok az óra helyét is.
Az épület korát javítottam. (a fotó 2007-ben készült)
A kábelszolgáltatók korában bizony retro-darab a tetőantenna! Néha szomorúan nézegetem a háztetőkön ottmaradt szerkezeteket, hiszen nagyrészükre már nincs semmi szükség, pedig igencsak sok pénzbe (vagy időbe) kerültek (utóbbi akkor, ha házilag készítették őket).
Vajon a földi digitális sugárzás új életre kelti őket? Azt gondolom ugyanis, hogy a digitális jelcsomagnak majdnem mindegy, milyen ferkvenciájú hordozóra ültetik, és még az adók hatótávolsága is megnő (a digitális jel vétele esetébentalán nem annyira kényes kérdés a térerő nértéke). Újra lehet tetőantennával (pl. "pesti' atennával") angol, svéd, spanyol, portugál, stb. tv-műsorokat nézni, mint a tv-korszak hajnalán. :-)
ml
2007-ben 9 fej!