Videoton Altus F2, F3, F4


Forrás: 
Hifi Magazin 34. 1990/3.

Videoton Altus F2

Jó húsz centivel kijjebb a faltól. Ez a pozíció egyébként az
etalonnak, az Orion HS282-nek is kedvezőbb.
Altus F2. Végre emberi hangok. Ennek már van egy kis magasa, egy
kis tere, egy kis nyíltsága. A középtartománya így is langyos,
ernyedt, de néha már meg-megindul. A basszus nem igazi, de már-már
elfogadható. Semmi sem szép, de minden elmegy. Kissé lassú, színtelen
és levegőtlen. Nem elég izgalmas, nem válnak szét a hangszerek, de
globálisan nem rossz. Nincs durva hiba. Popzenén is: határozottan van
valamiféle karaktere. A sáv még mindig nem elég széles, de már
kellőképpen alá van támasztva energiával. Nagy javulás az előzőekhez
képest. Van azért rajta egy kellemetlen fátyol. Várakozásaimat kissé
lerombolja a szimfonikus zene: erőszakosabb, mint gondoltam. Van benne
egy kellemetlen reszelősség is. Nem volna rossz, de a tuttikat
(szerintem a középhangszóró) már egyáltalán nem bírja, erősen torzít.
* Tisztességes. A magasa, az alja is megvan; talán nem annyira
dinamikus, mint szeretném. Popzenén dummog. A sáv keskeny. De
lényegesen jobb az előző Altusoknál. Én rá szavazok! * Egyenletes
további javulás. Minden jellemzőjében jobb az előzőeknél. A mélye is
jobban tetszik, az énekhang simább, de az egész hangkép még mindig
fedett, tompa. * A mélyei sem igaziak, és a magasaival is baj van, a
faütősök nem szólalnak meg, a taps sem szép. Annak ellenére, hogy
szerintem is javult, alul-fölül hiányos. A gitár felharmonikusait nem
hallom. A bőgő húrja sem rezeg.
Az etalon. Élénkebb, színesebb, felébredek. Levegősebb.
Feltétlenül kellemesebb. Angolosabb. A szám végén azért már érzem,
hogy ez is sávhatárolt. Közvetlenebb, színesebb, de kaparós, és alul
keveslem az energiáit. Az énekesnő kissé tolakszik, és ránk vicsorít.
Rekedtes. Túl elöl van. Sziszeg. Végig érzem a rátéteket a hangján.
Viszont: definiált. Komolyzenén levegősebb, de ványadtabb. Nincs igazi
tartása, de vannak "színei", és végül még a tuttit is jobban
megtartja, kevesebbet torzít (bár így is fárasztó). * Üres az alja,
kopog, de azért több mélye van. A középmagas tartományban a szokásos
bajok. Komolyzenén már a sercegése is idegesít. De azért még mindig
van benne valami szimpatikus, ami a másikban nincs meg. * Előbb
egyértelműen jobb, aztán egyre jobban zavarnak a hibái, a középsáv
reszelőssége, de a magasakon tovább megy, és a tranziensei is jobbak.
Popzenén nem tudok dönteni. Komolyzenén több élet és levegő, de
torzít. Itt már egyiket sem szeretem. * A sávszélek jobbak.
Komolyzenén mindkettő bántó, de mivel ez nyíltabb, levegősebb,
vidámabb, egy "pöttyel" rá szavazok.
Ez úgy 1,5:2,5-és a szavazatok egyre kevésbé határozottak.

4. Videoton Altus F3

Ideális helyzete: viszonylag magas állványon, de közel a hátsó
falhoz. Etalonunk meglepetésre még mindig az Orion HS282.
Altus F3. Energiaelosztásában eddig a legjobb. A taps már kezd
megszólalni, a levegő már-már összeér a két hangszóró között, de még
mindig túl párnás, vattás, a felső basszusa nyomja a fülem. Nem szól
elég szabadon, nyitottan. De szimfonikus zenén már kezdem hallani a
szólamokat, és egy kis dinamikája is van már. Nem elég elegáns
hangkép, de együtt van, egészen a fortisszimókig - ott aztán már
torzít, külön szól mind a 4 hangszóró. * Forszírozza a középhangot. Az
énekesnő túlzottan kiemelkedik, még visszhangos is. Szépen szól, de
több mélyet szeretnék. De ezt már el tudnám fogadni. Nagyjából
döntetlen, de egy kicsivel inkább ezt választanám (habár még jobbat
vártam). * Visszaesés. Az előbbi jobb volt. Hiányzik az igazi magas, a
gitár felhangja. A mélye dögös. Az ének tompa. Mindenben szegényesebb
(az állvány csak a döngést viszi el). * A sávszéleket keveslem. A
mélye kemény, hamar elhal, a húrok nem lendülnek meg. Kevés energia. A
hangkép az előzőkhöz képest némileg javult, kezd kialakulni a tér, a
nagyzenekar. A hegedűhangok most is csúnyák. De most már nem annyira
szomorkás.
Az etalon. Még mindig elevenebb. Lágyabb, egészségesebb hangkép,
több az olyan részlete, amikor elő tud bújni a hangszórókból. Hibáival
együtt is jobb. A basszus itt is a kutyáké. * Minden esetben vidámabb,
levegősebb, dinamikusabb, de durva hibái vannak, a zaja forszírozott,
a basszusa hordószerű. * Azért még mindig több lendület, vidámság. A
mélye-magasa is jobb. A női hang lehetett volna szebb, de a kíséret,
valamint a hegedűhang kevésbé idegesítő. Kis pöttyel, de ez a jobb.
A számszerű eredmény 1:3, de a valóságos különbség nem ennyire
nagy.

5. Videoton Altus F4

Az állvány, mint mondtuk, elengedhetetlen. Viszont a faltól kissé
el kell húzni. Etalon: továbbra is az Orion HS282. (Aminek mi
egyáltalán nem örülünk!)
Altus F4. Egészségesebb, de durvább. Nagyobb mélyenergia, nem
szép, de egész tekintélyes. Hiányolom a finomságokat, de már sok
minden megszólal rajta. Kissé brutális, "hangos", előrejön. Nekem nem
tetszik annyira, mint az F3. Neki is van egy nyomott színezete, nem
tud lebegni. "Többet erővel, mint ésszel". De azért vannak erényei,
helyenként ez a jobb (de nem jellemző). Komolyzenén csúnya lemezzaj.
Durva, erőszakos, "lehozza" a dolgokat, de nem szeretem hallgatni, nem
jók az arányai. Rikácsolós, ha nem is az emberi hang
rikácstartományában. * Tovább javult. Van már terecskéje,
levegőcskéje, az arányok is nagyjából jónak tűnnek. A teteje
változatlanul hiányzik. Popzenén nem torzít, de az énekes tolakszik,
elnyomja a többieket. * Eddig a legjobb (hagyományos) VT, és most nem
kaptam fel a fejem, hogy baj van. Elfogadható. Gondban vagyok:
popzenén habozás nélkül ezt választanám (simább; talán mert nincs
rendben a magastartománya), szimfonikuson a másikat. * Tovább javult,
egész jó, a tere is megjött, előbb meg voltam elégedve vele, később
rájöttem, hogy továbbra is megtartotta a jellegét. A mélyei lehetnének
puhábbak. Az énekesnő fff-en néha bántó, és a magashangok végig nem
elég tiszták. Sokszor torz, idegesítő.
Az etalon. Lágyabb. Én ezt jobban szeretem. Egészségesebb arány a
lényeges és a lényegtelen között. A sáv szélesebb, a tranziensek
jobbak, az egész nem esik annyira a nyakamba. Eszköztelenebb. A
fortékon aztán már nagy felfordulás. Popzenén most nem tesz jó
benyomást, tölcséresnek hat, de nyílt, levegős. A tuttik szörnyűek, a
nagy energiákat nem győzi jól, de egyébként levegősebb,
távolságtartóbb. Minden gyöngéjével együtt ezt választanám. * Kicsit
rikoltozó, de sokkal szebb taps, szebb faütések, mindig van benne
valami, ami az Fek-ből hiányzik - de most már nem ez a jobb. * Egyre
jobban hallom a hibáit, a közepe kásás, de még mindig sok szimpatikus
vonása van. Szimfonikuson sokkal zeneibb. * Puhább mélyek, a magasak
szebbek és tisztábbak, tovább is mennek. A tere alacsonyabb,
komolyzenén kiürül. Kisebb volumen, de szebb hangzás.
A szavazatok aránya már csaknem 2:2. (Az egyik szavazat ugyanis
nem eléggé határozott.)

Ezeket nem ismerem, de jól néznek ki. Valakinek van ilyen? Az írja már le, hogy mik a tapasztalatai!
Az is lehet, hogy ezekből csak pár darab készült.

Nem csak pár darab készült.

A HFM semmi olyat nem tesztelt, amiből inimum 50 pár nem került kereskedelmi forgalomba.

Ez a tesztíró fószer baromi idegesítő.
Nekem ilyen stílusban kezdene valaki hadoválni hangzásképekről, hát tuti lecsavarnám.
Hülye sznob stílusban ír, azt lefogadom otthon, még egy sima vidi táskarádiója sem volt.
Bárki, aki olvassa a retronómot és van emléke arról a korszakról, a két kezét összetette volna bármelyik modellért...
Bocs, ha valakit megbántottam :(
N.K.

Kedves N.K.
Valóban néha idegesítő,de nem alaptalan talán inkább modoros,és ettől unalmas!
A hs 282-hűha, ezt nem mertem volna így kijelenteni ennyire átélve,hogy "ETALON".
Ez egy vicc:eme kijelentés világosan bizonyítja a páciens fars hallását és nem adok a véleményére a továbbiakban!
Sőt a gyártók helyében elég komoly reagálásokat írtam volna a HI-FI magazinnak és valószínüleg a belátható jogi szankciókat sem tartottam volna mellékes dolognak mint hitelrontás és lejáratás ALAPTALANUL!
Mivel mérték őket mi volt a teszt hanganyag,mi volt az audió forrás,és milyen volt a lehalgató heység és a lehalglatók zenei tapasztalata /élőzene,előadóművész akik hallásban azért ott vannak és nem azért újságírók,szerkesztők mert az akkori pártdiktatúra befolyásoltsága miatt jutottak tolhoz különösebb szakmai és zenei tapasztalat hiányában!
Elég sok magazint olvastam és elmondhatom a fogalmazásuk a fellegekben jártak és nem a földön.
Lejárattak olyan audió ezközöket amik ma is működnek és stabil építésüknek köszönhetően,továbra is értékes részük a Magyar audió kultúrának.
A külföldi gépek meg kis kivétellel mind mára hibásak és több a kontakthiba is fellelhető bennük, persze tisztelet a kivételnek!
Ezek az emberek tehetnek részben arrol, hogy nem terjedt el külföldön eggyáltalán nem és a honban is egyre kevesebb volt a kereslet a Videoton termékekre, az orionnál nem kellett beavatkozni mert annak az ára volt megfizethetetlen.
Még sokat lehetne írni de szerintem nincsen rá szükség, aki a földön jár az érti!
Üdv CS

",továbra is értékes részük a Magyar audió kultúrának" Könyörgöm, a magyart ebben az esetben kis m betűvel kell írni.Egyáltalán az egy gy. És a többi. TANULJUNK MÁR MEG ÍRNI KÉREM TISZTELETTEL!!! Vagy ha nem, hát ne irjunk hozzászólást!!!

Kár, hogy csak pár HFM-et olvastál.

Minden részletesen le volt írva. A zeneanyag, a körülmények, a tesztmódszer, a szoba. Etalon alatt pedig az adott ÁRSÁV etalonját értették.

Jellemző, hogy a cégek nem háborogtak, hanem kikérték a véleményüket.

Így hozott az országba a Ramovill 1000, majd még 500 pár Heybrook HB1-es angol dobozt.

Az első ezer elkapkodása után "találta fel" (értsd "koppintotta le") Videoton B31 néven.

A teszten elvérzett az eredetivel szemben, így módosították, és B32 néven futott tovább.

hangszoros képe

hangszoros: Háttal nem kezdünk mondatot DE: A Heybrook pozitiv tesztjét az eredményezte, hogy megkerülték a magasugárzó döglötségét egy nagyon okos trükkel. Nem lett jobb tőle a hangja, de izgalmasabb, csillogóbb,  eladhatóbb lett. Bár nem szerettem a csalafintaságot, de kalapot emelek Heybrookék szakmai tudásának.  Ennyire azért a VT-ések nem értettek hozzá. Gőzük nincs miről van szó, mivel semmit nem hallgatnak meg. Ha mérve jó, akkor hadd menjen.

Rosszul tudod, a Heybrook semmi ilyet nem csinált. Az első váltójuk a HB1-hez egy sima elsőrendű szűrőpár volt, abszolút tankönyvi beütésekkel és nagyrészt elhibázott, a lehető legsilányabb alkatrészekből. A második verzióban ezt még tovább rontották a magashangszóróval sorosan bekötött induktivitással.

 

Ezzel szemben a VT-nél dr. Imhof János fizikus, akit a BME-ről kaptak kölcsön, a Preludium B32-ben valóban helyesen kezelte a Vifa D25-ös magas hibáit egy pontosan méretezett Notch szűrővel. Ezt persze lehet még tovább alakítani, a helyes változat körülbelül így néz ki:

 

hangszoros képe

hangszoros:Hát ez amit fentebb írtam. Olyan szinten nem értettek a hanghoz -mint fogyasztandó élvezeti érzéshez-, hogy teljesen fölösleges beszélgetni. Én ha zenét akarok hallgatni, akkor nem a görbére meredek, vagy nem a monitort bámulom. Sőt inkább még a szememet is becsukom!

Itt van a probléma, ugyanis minden mérhető tulajdonságot visszahallasz a zenehallgatás minden másodpercében. Ez a ködösítés csak annak való, aki nincs birtokában a vonatkozó szabályrendszereknek, ismereteknek.

 

Olyan önmagában nincs, hogy "hang", a megszólaláshoz nem elég az érzés, komoly tudás szükségeltetik. Vegyünk egy egyszerű példát.

A zongorahangoló is precízen beállítja évente egyszer a kromatikus hangsort a hangszeren, a zongorista művész pedig 12-15 éven keresztül tanul végig főtárgyat, szolfézst, szómidót, hangközöket, klasszikusokat majd technikát, összhangzattant, jazzt, vagy művészképzőt mire eljut oda, hogy leüljön és fejből játsszon vissza pl. Oscar Peterson futamokat.

Enélkül a folyamat és rendszer nélkül tehát a zene is működésképtelen, hamis hangokkal tűzdelt lenne.

Sajnos ez tévedés. Az idézetet a hajdani Hifi Magaziból emelte ki a beküldő (elismerés neki). Azok tesztírók az akkori színvonalon igen is nagyon jó technikával rendelkeztek, sokáig Spendor BC-1 hangsugárzóval, később pedig JM LAB Olymp-okkal. Az Orionokat és Videotonokat inkább a "kis" Heybrook HB-1-hez viszonyították, mert az a 80-as évek közepétől - időnként - kapható volt itthon is. Tehát nem voltak rászorulva az akkori Videoton és Orion minőségre, ami persze nem volt olyan nagyon rossz, csak az említett hangfalak jóval magasabb színvonalat képviseltek hangminőségben. Tehát semmiképpen sem volt nekik "savanyú a szőlő".
Látom közben jött még egy névtelen hozzászólás is! A jogi szankciókhoz: Igen sokan fenyegették perrel a Hifi Magazint, amikor a "piac gazdaság" eljött, és ez nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a szerkesztőknek elvette a kedvét, így 1992 végén meg is szűnt a Hifi Magazin... Amit látom, sokan nem is bánnak az itteni hozzászólók közül.

NGA képe

A két anonim hozzászóló olyan szintű tájékozatlanságról tett tanubizonyságot, hogy teljesen felesleges bármit is hozzáfűzni. Javaslom nekik, hogy legalább 1 HFM-et olvassanak el, mert alapvető dolgokról halvány fogalmuk sincs. Szégyenletes, hogy valaki ennyire buta, hozzá nem értő beirásokkal szórakoztatja magát. Nevetséges, nem azért terjedt el nyugaton a videoton, mert a HFM lehuzta, hanem azért, mert alapvetően nem ütötte meg azt a szintet, amit nyugaton elvártak.

 

"Sőt a gyártók helyében elég komoly reagálásokat írtam volna a HI-FI
magazinnak és valószínüleg a belátható jogi szankciókat sem tartottam
volna mellékes dolognak mint hitelrontás és lejáratás ALAPTALANUL!"

 

A HFM-et be is perelte sok cég. A pert kivétel nélkül a HFM nyerte meg, soha nem kellett mentegetőzniük, mivel a biróság is azt állapitotta meg, hogy a valóságot irták le.

 

"Mivel mérték őket mi volt a teszt hanganyag,mi volt az audió forrás,és
milyen volt a lehalgató heység és a lehalglatók zenei tapasztalata
/élőzene,előadóművész akik hallásban azért ott vannak és nem azért
újságírók,szerkesztők mert az akkori pártdiktatúra befolyásoltsága
miatt jutottak tolhoz különösebb szakmai és zenei tapasztalat hiányában!
Elég sok magazint olvastam és elmondhatom a fogalmazásuk a fellegekben jártak és nem a földön."

 

1 db HFM-et nem olvastál el, mert tudhatnád, hogy a MEI-ben mérték a készülékeket Magyarország legkorszerübb és legmodernebb műszerparkjával. A teszteken a résztvevők jelentős része neves előadóművész volt, képzett zenész. Ezt is sokszor leirták.

Idézek:

Zsűri - kikből válogassuk?
A  laikus mellett szól, hogy ő képviseli az átlagot, és tulajdonképpen
ő  érette  rendezzük az egész felfordulást. Amit az ő füle kimutat, az
értelemszerűen  igaz,  hiszen az egész akusztika statisztikai adatokon
nyugszik:  "Így és így hall az átlagos emberi fül". A kívülállók ellen
szól  viszont,  hogy  túlságosan is hozzászoktak a hétköznapi, szörnyű
minőségű  gépzenéhez,  nem ismerik, mire képes a hifi, és szinte semmi
kapcsolatuk  sincs  az  élő  zenével.
A  hangmérnök  ellen  szól,  hogy  másfajta hangképpel, s másfajta
eszközökkel dolgozik, mint amelyek a lakásokba kívánkoznak.
A  fonobolondok  (ide  értjük  magunkat is) azért nem mértékadóak,
mert nagyonis hallani akarnak valamit, és azt - ha nem vigyáznak - hát
bele  is hallják a hangképbe. Túlontúl is befolyásolja őket a márkanév
és a propaganda.
A   zenészeknek  pedig  éppen  a  legfőbb  erényüket,  absztraháló
képességüket   kifogásolhatjuk:  a  megírt  zenére  koncentrálnak,  és
hidegen   hagyja   őket   az  olyan  hívságos  dolog,  hogy  az  egyik
előerősítőnek mondjuk teltebb a basszusa. Saját szempontjukból nyilván
igazuk  van,  de  ez nem segít rajtunk, halandókon, akik enyhén szólva
túlsúlyban  vagyunk, és akik úgy véljük, hogy a zene lényege mégiscsak
a levegő rezgésével jut el hozzánk. (Érdekes, hogy az abszolút hallású
zenészeket  viszont  szerfelett idegesíti egy egészen enyhe hifi-hiba,
amit  mi  soha  meg  nem  hallhatunk:  az,  hogy  ha a lemeztányér nem
halálpontosan  az  előírt fordulatszámmal fut. Nem a tempó-különbséget
észlelik, hanem az eltérést az eredeti hangnemtől.)
Mi  afelé hajlunk, hogy az ideális zsűri mégiscsak zenészekből (de
a  technikával feltétlenül rokonszenvező zenészekből!) álljon, elvégre
ők  ismerik  legjobban a hangszerek hangját. A szeánsz anyagát azonban
gondosan   elő   kell   készíteni   számukra,   hogy  sűrítve,  szinte
"kinagyítva"  kapják  azokat  a részleteket, amelyeken mi előzőleg már
hallani véltük a különbséget az egyes hifi-jószágok hangja között.

 

 

Akiket itt zenéhez nem értőnek titulálsz, azok voltak a Magnós klub alapitói. 

Idézek:

    És  ha  valaki  netán  az   ötödik   alapító   iránt   érdeklődne,
megnyugtathatjuk:  ő  sem  fordított  hátat  a  magnózásnak.  Jelenleg
hifi-magazint szerkeszt Budapesten.

 

 

"Lejárattak olyan audió ezközöket amik ma is működnek és stabil
építésüknek köszönhetően,továbra is értékes részük a Magyar audió
kultúrának.
"

 

Sok Sokol rádió is működik, meg Unitra MK122, mégsem tartom értékesnek. Nem attól értékes valami, mert működik, hanem azért, hogy megütött egy szintet.

 

"A külföldi gépek meg kis kivétellel mind mára hibásak és több a kontakthiba is fellelhető bennük, persze tisztelet a kivételnek!"

 

Ez egy alapvetően minden alapot nélkülöző hülyeség. Én 25 éve foglalkozom audiotechnikával komolyabban, de annyi hibás, kontakthibás vacak készüléken volt az hogy Made in Hungary, hogy nem csodálom, hogy a 90-es évekre senkinek nem volt bizalma a magyar termékekhez.

(kukázott 1973-as Sony deck hibátlanul működik, mindenféle kontakthibától mentesen, mig 1986-os videoton magnókban összevissza törik a brg műanyag vacak mechanika)

 

"Ezek az emberek tehetnek részben arrol, hogy nem terjedt el külföldön
eggyáltalán nem és a honban is egyre kevesebb volt a kereslet a
Videoton termékekre, az orionnál nem kellett beavatkozni mert annak az
ára volt megfizethetetlen.
"

 

Halvány fogalmad sincs az akkori árakról.

 

"Hülye sznob stílusban ír, azt lefogadom otthon, még egy sima vidi táskarádiója sem volt."

 

Ez meg nevetséges ahogy van.

"A két anonim hozzászóló olyan szintű tájékozatlanságról tett tanubizonyságot, hogy teljesen felesleges bármit is hozzáfűzni. Javaslom nekik, hogy legalább 1 HFM-et olvassanak el, mert alapvető dolgokról halvány fogalmuk sincs. Szégyenletes, hogy valaki ennyire buta, hozzá nem értő beirásokkal szórakoztatja magát. Nevetséges, nem azért terjedt el nyugaton a videoton, mert a HFM lehuzta, hanem azért, mert alapvetően nem ütötte meg azt a szintet, amit nyugaton elvártak."

 

Hát ami a HFM-et, a tesztelőket, és az állítólagos szekértő gárdát illeti, ha egy 15dB-s átviteli hibákkal küszködő, érzéketlen, gyenge és pontatlan mélyátvitelű hangsugárzót választanak ki Etalonnak, ami nevesítve a HS-280 volt, az számomra mindent elmond. Tényleg vicc kategória.

NGA képe

A HS-280-ról azt állitották, hogy a boltban kapható egyetlen hangfal, amit érdemes megvenni. Számomra, és sok olyannak, aki akkor hifizett a hfm az HFM csupa nagybetűvel. Nem tudom, hogy te akkor a 80-as évek elején hifiztél-e, bár a 66 a korodra is utalhat, de ha igen, akkor te is emlékezhetsz rá, hogy nemhogy választék nem volt, de néha hangfal sem. Akkor örültünk, ha meg tudtunk venni egy HS-280-at. És ez a "15dB-s átviteli hibákkal küszködő, érzéketlen, gyenge és pontatlan mélyátvitelű hangsugárzót" sokan hallgatták, és bizony sokunkat megtanitott arra, hogy milyen is a jó zenehallgatás. Nem foglalkoztunk műszaki paraméterekkel, csak a zenével. Összehasonlitási alapunk meg az volt, ami a magyar piacon volt. Azaz a rossz, meg a rosszabb. Tény, hogy a HS-280 mélyhiányos, kukorékoló közepű, kétoldalas mono, de akkor ez volt elérhető.

Teljesen mértékben egyetértek NGA-val.

 

Erről a 80-asévekbeli vicc jut az eszembe:

 

-Hogyan imádkoztak régen nyugataton.

-A magyarok nyilaitól ments meg uram minket.

-És ma?

-A magyarok áruitól ments meg uram minket.

 

 

Ide annyit azért biggyesztenék, hogy Angliában - ahol a világon a legmagasabb a hifi átlagszinvonala -, volt sikerélménye a Vidinek.

A Minimax nevű dobozkát exportálták.

Kint a szakik terveztek hozzá egy speckó fémállványt, ami drágább volt, mint maga a ládika. Úgy emlékszem Blue Chip néven árulták...

Annyit tennék csak hozzá, hogy a szubjektív teszteken sokszor volt vendég a Liszt Feri kamarazenekar, ha nem is mindig teljes létszámban.

Sziasztok én szivesen venném ha lenne,és nem tartottam butaságnak a HFM-et sőt hiányzik!
A két anonim hozzászóló az tényleg kicsit úgymond tudatlan, persze lehet,hogy ők nem írtak még zenehalgatás közben avagy után és kevésbé volt lehetőségük kipróbálni,illetve tesztelni nem egy két hangfalat hanem 50-100-at és annál is többet!
A teszt készülékek a magyar amatőrőknek szinte biztos megfizethetetlen kategóriába tartozott,de ez inkább féltékenységre ad okot és nem arra,hogy a hozzáértésüket vonják kérdőre.
Kétlem tisztelt anonim CS,hogy ön sok hi-fi magazint olvasott mert akkor nem ír ilyet.
De tényleg eggyetértve NGA-val fölösleges a szócséplés!
A végén még itt is VT-OR stb vita lenne,azt meg nem szeretném!
Üdv Atesz

Nem az a baj, hogy tudatlanok, mert ugye olyannak is kell lenni, hanem még csalhatatlannak is vélik magukat. Életükben talán a HFM-ről nem is hallottak, a vizsgálati módszereikről szintén nem, ennek ellenére könnyű véleményt alkottak róluk. Gondoljunk bele, a HFM hány éve már nem létezik. Egy komplett generáció nem is ismerheti. Amugy a végefele volt néhány elborulásuk is a szines öntapadós tappancsokkal meg efféle. Én ugyan kipróbáltam, de nem hallottam változást. De a néhány elhajlástól eltekintve a nyolcvanas években forradalmasitották a magyar hangkultúrát. Utolsó számukban emlékszem a búcsúra: Mostantól a kíméletlen racionalitás fog következni.

18 évesen nekem az Orion 1025-ös hifi és a Videoton DC 2050 E meg egy épített méllyláda 20-as Salos méllyel az ISTENKIRÁLY!

Darvas nem ezért adta fel.

Halálosan untunk már két dolgot.

Az egyik, hogy olyan módszereket mutattak be, amikkel az elő zene minősége is befolyásolható. (Vagyis rád hat, nem a berendezésedre!)

A másik, hogy mindig erről volt szó. Hogy folyton baszkuráld a berendezésedet, és tesztelgess. Arról szinte soha nem szólt a lap, hogy ha van egy jó cuccod, akkor gyűjtsd be a tetsző zenéket, és hallgasd.

Jobb berendezése volt otthon, mint amit te valaha fényképen láttál.

hangszoros képe

hangszoros: Irásod ota , ha tudnád, hogy kikupálodótt!

Ahová bemegy rövid ídő utá ídeges emberek tucatjai lesznek. Próbáld ki hány címet dob ki a gugli, ha beírod "hogyan utáluk shalafit" vagy "hogyan utáljuk shalafi66t"

- Hallásügyileg nem változott. Továbbra is a görbéit nézi, el nem tudja képzelni, hogy azonos görbe közt mekkora minőségi különbség lehet hallgatva-

...vagyis teljesen értelmetlen kóstolgatni itt bárkit is.

 

A H. U. P. -ra is a gyakran kiérezhető kocsmahangulat miatt nem látogatok vagy 7 éve.

 

Mottó: "Tévedni emberi dolog. - Mondta a sündisznó és lemászott a sárkeféről"

 

üdv.: oldtimer

:) Aki tudja értelmezni azokat a "görbéket" :D az tudja azt is, hogy mikor, melyik mit jelent majd hallgatva.

 

Mellesleg nem én írtam a HFM cikkeit, hanem egy magyar-német szakos tanár, aki saját ítélete szerint biztosan jól hallott (lehet, hogy jobban, mint te?), ennek ellenére majd minden esetben alátámasztotta véleményét a méréshalmaz, amit a hangsuárzókról készítettek.

Megvallom "hótt kuka" vagyok a görbékhez, diagrammokhoz.

Mégsem vitázom, vagy dobálok sarat másra aki még ért is hozzá.

 

Lehet, hogy ez születési hiba nálam :-)

?

üdv.: oldtimer

Én azt mondom, senkinek nem lesz rosszabb a hallása attól, ha tudja értelmezni a méréseket. ;)

 

Persze enélkül még nyugodtan lehet élni, zenélni, zenét hallgatni. :D Bár a zongoratanárnőm pl. zenei tanulmányai alapján is tudta a rezonanciák definícióit, szóval valahol a két téma nagyon is összefügg..

Beurott egy kép ezekről a görbékről.

Vagyis egy párhuzam: Az EKG

Ugyebár az EKG is görbéket rajzol a papírszallagra és kielemzik az orvosok hogy milyen az eredmény.

Namost!

Odaállna egy beteg, egy "laikus" és azt mondaná: Doktor Úr ez hülyeség! Ne csináljon EKG-t mert annak semmi értelme! Jó az én szívem! Hát nem hallotta a sztetoszkópján amikor meghallgatta, hogy hogyan dobog?! A körzeti orvosom azt mondta elég csak meghallgatni. Nem kell semmilyen görbe...

 

Mit szólna az orvos? Jól van! Látom maga ért hozzá (?)

Aligha.

 

üdv.: oldtimer

Hello
Van 1 pár F3 nálam, igaz hiányos mélyek és hangváltó hiányzik, ha érdekel valamkit.
jawacz @ msn .com

Szia érdeklődnék meg van még a hangfal? Alkatrésznek érdekelne. Ha megvan kérlek jelezd köszi

Egy Prelu, vagy egy 2228 messze felette állt. 

 

Sőt egész nyugodtan kijeletnető, hogy az Orion Bolgár gyártmányú magyar segítséggel öszetákolt hangszóróitól az összes hazai gyártású hsz fényévekkel jobb volt, magyarul: nem csak ez volt elérhető. 

Hangszórók szintjén a fehérváriak vezettek egyértelműen, a váltót meg úgyanúgy elszúrta a Vidi és Orion is. :D Egy kivétel volt, azt Prelu B32-nek hívták. Az is csak addig, míg el nem fogyott a D25 magashsz és nem kezdték ugyanazzal a váltóval és D26-tal szerelni. :-D

 

HS280: 80-100Hz körül kiemel a gyenge mágnesű mélyközép (85dB környéke, elhelyezéstől függően), aztán a valamivel érzékenyebb középdóm jön 90dB-vel, és a magas ~95-tel, rezonanciákkal, kiemelésekkel tarkítva. Ennek ellenére 10k után haldoklik. Ezek inkább tények. Ha kell, keresek egy átvitelt. 

 

Egyébként Darvasnak és a HFM-nek nem ez volt az egyetlen ballépése, sokszor alapvető butaságokat véstek a papírra, egyetlen "érdemük" Az volt, hogy jól tudtak fogalmazni. 

Ha a videoton hangszorok tenyleg fenyevekkel jobbak voltak mint a hs sorozat bolgar hangszoroi, akkor a videotonnak valamit nagyon jol sikerult elszurni, hogy a hangdobozok ennyire "jok" lettek...

Ebben Teljesen egyetértünk.

A Videoton-Orion témákban lezajló parttalan veszekedéseket olvasván egyre inkább az az érzésem, a Videotorionitisz egy  igen nehezen gyógyitható, sok esetben tudati beszűküléssel és dührohamokkal járó, szerencsére csak igen csekély mértékben ragályos megbetegedés. Javasolt gyógykezelésem: A hangfalőrületre a Heybrook gyógyszergyár HB-1-es kapszulája többnyire egy héten belűl teljes tudati feltisztulást eredményez. Az erősitó és tunerőrületre a V....a patikában  olcsón beszerezhető Marantz gyógyászati segédeszközök használata igen gyorsan teljes tünetmentességet szokott hozni Videotorionitisz ellen. Tréfát félretéve, itt csak maximum arról beszélhetünk, melykük a kevésblé rossz. Az alső középszintet még a legjobb darabjuk sem múlja felül.

NGA képe

Pont erről beszéltünk, az alsó alapszintről, azaz mi volt az a legalapabb hangfal, amin már érdemes volt komolyabb zenét is hallgatni, de csak elektronikus popzenét. Valahol a klasszikus zene volt a vízválasztó. Ez az amit ha nagyon gyengén is, de képes volt a hs-280 teljesiteni. Popzenét, főleg diszkózenén már más volt a helyzet, ott kiegyenlítődtek a különbségek, mivel maga a zene nem tartalmazott olyan finomságokat, amik megmutatták volna a differenciát. Mint valahol emlitettem is, nagyon nem mindegy, miéyen zenére választunk dobozt. Ha az elsöprő dinamika fontosabb, mint a kiegyenlitett hangkép, akkor sokkal jobban járunk ha valami nagyobb 3 utas dobozt választunk, azzal sokkal jobban járunk, mint egy B32-vel vagy HB1-el. Sajnos az emlitett Marantz is gyártott silány kommersz készülékeket, igy nem lehet általánosan azt a tanácsot adni, hogy ez jó. Én inkább azt javaslom, hogy ha lehet, minél több erősitőt érdemes meghallgatni, mert igy lesz viszonyítási alap.  Én azért nagyon jó, olcsó alternativának tartom pl az SE-1025-ös erősitőt, vagy a NAD 3020-at, ez utobbi hosszú távon is hallgatható, nyugodt, kellemes hangképet ad. Általában, ha olcsó láncot keres valaki, akkor az Ortofon OM5 hangszedő - Dual 505 lemezjátszó - NAD 3020 - Preludium B31 vagy 32-őt javaslom, ami szerintem nagyon jó alap, és képes megszorítani a sokkal vastagabban beárazott csodagépeket. Valahol ezt tartom annak az alapnak, ahonnan érdemes elkezdeni az igényes zenehallgatást. És ha marad pénz, azt inkább interconnectre, hangfalkábelre költeném, valamint állványra. Hogy maradjuk a HFM-nél, némelyik akár 1-2 orto-val is megemeli a lánc hangját :-)

Teljesen hülyeség. Egy jó hangsugárzó mindenféle zenén egyformán jól tejesít, az csak a tesztelők és hozzá nem értő újságírók szövege, hogy egyiket jazzre, másikat klasszikusra, harmadikat rockra ajánlják. :D

 

Az imádott HS-280 átvitele:

 

 

Ez a legalja szintet sem üti meg. Szóval nincs igazán miről vitatkozni. Kukába a hangváltójával. Vagy tervezőivel. :)

Majdnem úgy, mint a HB1-nek is. A magashangszóró hibáit ők is kompenzálatlanul hagyták, a közép és mélytartományt pedig elszúrták a hangváltóval. Nem hiszem, hogy gyógyszerként lehetne emlegetni.

 

A Videoton mélyközéphangszórói azért egyértelmúen hozták pl. a mai Visaton szintjét, tehát hangszórók terén semmi szégyenkeznivaló nincs, főleg nem a Bolgár származású veszélyeshulldéknak számító hszekkel szemben. Igaz h. Huszty Dénes nélkül azok sem léteztek volna soha.

Teljesen igazad van egy jó hangsugárzó minden zenére jó. Láttam is ilyet az Átrium szállóban, kb 2 méter magas 25o kilós csiga alakú Nautilusok voltak, hüvelykujj vastagságú ezüst kébelekkel bekötve AR elő és végfokokkal hajtva. Az egész rendszer nyamvadt 2o millából kijött ingyen házhozszállitással és beüzemeléssel, hát a hülyének is megéri. Csak sajnos kicsi a lakás, a hangfalakhoz kinézett villát meg nem akarja eladni a tulaj, ugyhogy ugrott az egész. De Vidin meg Orionon már akkor sem óhajtanék zenét hallgatni. A HB-1 minden ványadtságával együtt a beugrószinet hozza, persze teknózenére nem jó, sem nagyszimfónikusokra, gulágra a hitvány tervezővel... Viszont Vollenweider hárfája csodálatosan szól rajta. A Videotonokon nagyon jól lehet viszont Hofi kabarékat hallgatni. Én már egy életre kigyógyultam a Videotorionitiszből, védett is vagyok tőle örökre:)

Hát a Te bajod, hogy valaha egyáltalán elkaptad. Én csak a valóságról írtam. Pl. jelenleg is jobb mélyközepek készülnek a H2000-nél, mint a vifa M21-e volt. És a preluk egynémely verziójában azért tudtak normális váltót készíteni a HB1-ben is hallgatható hangszórópároshoz. 

 

Ui: lassanként meghal már az M21 membránszéle, nem? :-D

 

 
A többmilliós vastagkábeles HighEndnek nevezett cuccok meg a legtöbb esetben csak az árcédulát nézve teljesítenek jól. Sajnos legtöbbször ez a fő erényük. Ez önmagában nem is volna baj, de az árak ma - hangszórók, hangsugárzók terén - köszönőviszonyban sincsenek a minőséggel. 

Bizonyos szempontból valóban az én bajom, hogy a nyolcvanas években Videotonnal és Orionnal kellett együttélnem, sőt az én hibám is, születtem volna máskor és máshova:) De akkoriban ez volt az alapállás. Videoton vagy Orion, vagy Bizóból egyedi darab. Nekem Altusom sosem volt, már ki tudja milyen névre hallgatott a Vidi hangfalam, de a HS-28o fényévekkel volt jobb. Aztán a HB-1 fényévekkel előzte meg az Oriont. Aztán Tannoy nagy hangfalak jöttek, csodálatos mélyekkel, hatalmas hangerő de gyenge sztereó. Mára két egyedi gyártású hangfalam van , a középtartományt ami a lényeg 4-4 db. 12x12 centis ribbonmágnesekkel szerelt kocka alakú sugárzó adja. A középtartomány elképesztően sima és kellemes. De ha egyszer a spéci membrán elkezd kirepedezni, akkor kuka. Senki sem lesz képes ujramembránozni. Az első kis repedés már megjelent?(

Hát a HS semmivel sem volt jobb. :D Váltóban ugyanolyan hibákkal küzdött, mint a Vidik, sőt még nagyobbakkal, és a bolgár hangszórók is sokkal rosszabbak voltak a magyaroktól, tehát ez egyszerűen nem igaz. ;-)

 
HB-1 a vifának köszönhetően vot az, ami. A legolcsóbb dán hangszórók erre voltak képesek, de matadtak bennük még kihasználatlan lehetőségek. 

 

Ribbonmágnes mit takar? Láttam már házi készítésű ribbon hangszórót, de ribbonmágnest még nem....

De annyi biztos, hogy közép és magastartományban egynél több hangszórót használni elég nagy hiba... Elég végiggondolni a hangszórók minimális távolságát, és azt a hullámhosszt, ami ehhez a távolsághoz tartozik.

Kocka alakkal mire gondolsz :-? 

Jó, jó, legyen négyzet. 12 db csík alakú(ribbon) mágnes egymás mellett, egy lapos átlátszó membrán, ami végig van a csikmágnesek mentén tekercselve és gumiperem. Nem a középen lévő mágnes rángatja a membránt, hanem az egész egységesen mozog. Hogy szabad-e vagy sem többet tenni középre, arról foggalmam sincs, nem vagyok konstruktőr, egy nagyon ügyes fazon tervezte és épitettette, akkoriban évekig egy kicsi de igényes audiofil  irányú hifi boltja volt. A hangláda jó nagy, kb 120 centi magas,  kb negyven kiló, a külső kialakitás abszolut profi, semmiféle takarélkoskodásnak vagy trehányságnak nyoma sincs a famunkán. És piszok jól szól. Tiz évvel ezelőtt készült, megfelelt az akkoriban szokásos irányelveknek. Valami titániummembrános folyadékhűtésű magas van benne talán JM Lab, de nem biztos, nincs a dobozra szerelve, szilikongumi szalagok tartották távol a doboztól, azokat én eléggé el nem itélhető módon kicseréltem aranyozott rugókra, ahogy a régi filmekben a mikrofonok szoktak volt lenni. Én jobb szeretem a titániumdóm (nem is dóm, mert homoró) élénkebb hangját.Sajnos a macska felugrott a tetejére, elvétette, estében kinyujtott karmával az egyik membránt végigszakitotta. Kénytelen voltam kikeverős trutyival megragasztani,. tökéletesen működik, csak persze látható, a fene a macskát. Ribbon ugyebár egyszerűen szalagot jelent, ribbont ezek szerint lehet csinálni sajtból, tokaszalonnából, fából, és akár mágnesből is.

A mágnes max. rúd lehet, vagy féligmeddig fólia, de annak hangszórónál nem sok értelme volna, viszont a hűtőszekrényre kiválóan tapad.

Hát szomorú olvasni. A ragasztott membrán.... :-/ az nem működik úgy, mint a sérülésmentes. A hozzászólás nagy részét mondjuk nem tudtam még felfogni, főleg mert vizuális típus vagyok, és nem esett le még hogy is van ez a mágneselrendezés, hol a légrés, hol a tekercs. Meg nem nagyon tudom felfogni az "akkoriban szokásos irányelvek" jelentését sem, :-) de én már csak ilyen vok.

 
Ui: biztos szép a doboz, de a hangsugárzóépítés főleg nem asztalosmunka. A több középhangszóróval meg az a gond, hogy hallgatási pozció függő fázisproblémákat hoz magával, amikortól a lesugárzott frekvencia hullámhosszával összemérhető a hszek távolsága. 

Nehéz gyerek vagy:))  Mit tehetek a dolog érdekében, mert ugye nem hasogathatom széjjel darabokra. Lefotózhatom és beküldhetem, de a most nem megy, max hétvégén. Légrésről nincs tudomásom, a tekercsek szabad szemmel jól láthatóan a mágnes felett vannak. Ezek szerint annyira egzotikus hangszórók, hogy senki sem ismeri? Na mégegyszer nekifutok. Az átlátszó négyzet alakú membrán végig van rakva egymás melletti kb 1o centi hosszú és 1 centi széles tekercsekkel. Hogy aztán alatta mi van, az annyira nem kivehető, HACSAK nem akarjuk darabokra szétvagdosni.  A mélyhangok legalja van csak egy mélysugárzóra bizva, de szinte külön mély nélkül is elvannak. Hogy felfelé meddig megy azt nem mértem meg, módom se lenne rá. Az akkori irányelvek alatt pld. a Hifi Magazin babonáit értem  többek között. Gondolom egy tiz éves autóra is el lehet mondani, hogy tiz évvel ezelőtti irányelvek alapján készült, a mai autók már kissé mások, ne lovagoljunk szavakon meg szakzsargonon. Még szines matricák is voltak rajta az ajánlott helyeken. Frekvencia hullámhosszokhoz nem értek, de elég jó fülem a zenéhez, na és mielőtt megvettem kb 4o féle hangfalat hallgattam meg a mindenféle hifi stüdiókban, de ez az általam hallottakat verri. De miért olyen nehéz elhinni, hogy tényleg jól szólnak? Amugy egy vidéken működő mebrán specialistánál érdeklődtem a membrán esetleges cseréjéről, nem is hallott még ilyen hangszórókról. Én meg 1o év alatt elfelejtettem a tipusát. A tervezője egy komplett sorozatot csinált ezekre a hangszórókra alapozva, valahonnét beszerzett egy jó adagot, fogalmam sincs honnan. Hangsúlyozom, NEM vagyok elektromérnök vagy efféle, csak egy hifi őrült. Fázisgörbékhez, impedanciamenetekhez meg hasonló kuruzslásokhoz sajnos nem tudok hozzászólni.

"Légrésről nincs tudomásom, a tekercsek szabad szemmel jól láthatóan a mágnes felett vannak." 

Olyat is láttam már, de annak nem jó a hatásfoka. Valószínűleg ezért van belőle négy.

 

Szólhat jól,  meg szeretheted is, de ez a része akkor is problémás. :) Egy jó középhsszel jobban lehet kijönni, mint néggyel.

 

Az sem egészen tiszta, hogy a membránt akarod kicserélni, vagy csak a szélét :-? 

mivel  a macska a membrán tépte szét, a membránt kéne cserélni, de mivel ugyse lehet, a kérdés teljesen költői. Ha meg mégis lehetne annyit ugyse adnék érte. Mindegy, ugyis elvetted a kedvemet, lomtalanitáskor kiteszem őket a kukára oszt veszek 2 jó Videotont.:)

 
hja.. értem. most esett le, akkor a vadállat nem a magasat bántotta.  

Hát két jó Vidit nehéz lesz találnod. :-D 

Na, kezd unalmassá válni ez a Videoton-Orion szapulás. De nem csak itt, hanem a Radiotehnika hangfalaknál is volt már ilyen eset. Minden második hónapban előjön az ilyen vita... Ez kb. olyan, mintha valaki a Trabantosoknak folyton odaírná, hogy az Audi 100 mennyivel jobb és fogja fel mindenki, hogy a Trabi egy gyenge autó (elnézést mindkét autómárka kedvelőitől a példálózás miatt, amúgy pedig mindekét típus tetszik nekem). Igen, a VT és Orion sem volt a csúcsok csúcsa. Tudjuk, hogy voltak hibáik. De még ezekkel együtt is sokaknak az igazi hangfalat jelentik. Szeretik és megbecsülik. Amúgy pedig mint bármi más, egyetlen hangfal sem lehet tökéletes. Mindegyiknek megvan a maga hibája. Még a legjobbaknak is...

 

 

http://patina.uw.hu/ - saját gyűjteményem (főleg műszaki)

És?

Attól hogy más is hibázik (mondjuk a Focal 1,5 ohmos impadanciaminimummal készítette egyes 8 ohmosnak kikiáltott hangsugárzóit), az még nekem nem mentség. És a Videotonnál-Orionnál nem apró bakikról van szó, hanem jól hallható, mérhető szarvashibákról, alapvető tervezési hiányosságokról, tudatlanságról. Erre nincs semmiféle mentség. El kell fogadni, hogy ilyenek voltak, és a helyén kezelni ezeket a tárgyakat.

Ha már műszaki a gyűjtemény, ;-) az értékelésnek sem kéne teljesen szubjektívnek lenni.

Ezek szerint a nagyobb gyártók is hibáznak...

Altus hangfalam nincs, DC-4014-et hallgatok. Elismerem, hogy apu DC-2050-e jobban szól, mert igaz. De azt is tudom, hogy egy Sony SS G3 még ennél is jobban szól, mert tapasztaltam. Viszont nem szól annyira rosszul a Vidi. Nem mindenki audiophile...

Nem értem az utolsó mondatod. A honlapomon nem igazán van szubjektív vélemény. Ezért már többen is jelezték, hogy így jó, ahogy van. A régi tárgyakról szól, se több, se kevesebb rizsázás nincs róluk. Nem fényezem és nem is húzom le őket. Azért gyűjtök leginkább Videoton termékeket, mert ezek tetszenek a legjobban nekem. Úgy volt, hogy más korabeli gyártókkal is foglalkozom, de jobbnak láttam "szakosodni". Jóformán csak VT-vel gyarapítom a gyűjteményem. Ez gondolom egyértelmű is, hiszen a rádióim száma bőven 80 felett van, a tévék is elérték a 30-at, a többi egyéb termékről (amiből több tucat van, a honlapomon szereplő tárgyak mind az enyémek, itt vannak egy házban velem) nem is beszélve. Ja, és még 2 éve sincs, hogy elkezdtem a gyűjtést... A másik, hogy nincs módom kipróbálni más hangfalakat. Gyűjteni, venni meg pláne nem fogok. Tudom, hogy nem high-end egyik VT és Orion sem, de ettől függetlenül nem cserélném le őket semmi pénzért vagy jobb készülékekért.

 

http://patina.uw.hu/ - saját gyűjteményem (főleg műszaki)

....már legalább fél éve,végigolvastam a gyűjteményben található rádió és tv. készülékekről leirtakat. shalafi66 máj.21-én 16:58-kor íródott hozzászólása szerint,az ott közöltek szubjektív véleményeket tartalmaznak.Mivel én ott nem találkoztam hasonlóval,ezért szeretném konkrétan megtudni,hogy melyik készüléknél,milyen szöveg vagy megjegyzés van,ami a hozzászóló szerint szubjektív megitélése a gyűjtőnek.Várom a hozzászóló válaszát.
Ü:lgp

Csak a Vidi és Orion elektronikáknak az volt a hibája, hogy gyenge mérnökök tervezték.

A 2. világégés után a jó villamosmérnököket elvitték az energiaiparba.

Akik maradtak, azok terveztek "hifit". :((

A szóban forgó sugárzódat Greksa Attila építette.

A 4 középsugárzód egy japán móka. Egyáltalán nem ribbon. Ellenben dipol. Most nem ugrik be a gyártó neve.

JM Lab hangszórók nem léteznek. Azok mind Focalokkal vannak szerelve. Be mész az Auditoriumba, és kérsz egy javítódómot hozzá.

 

A Nautilust pont a sznoboknak találták ki.

Az írtózatos árrésből finanszírozzák a kutatás/fejlesztést.

NGA képe

Én nem tartom hülyeségnek. Egy popzenének a nagy elsöprő mély, a cincogó magas a lényege, közepe kevés van, mig a klasszikus ott éli ki az életét. Egy rockzenén nem az egynletes frekvenciamenet számit egy gitárszólónál. Jazznél annál inkább.

 

Remélem azért nem fogják felgyujtani az orion és videoton hangfal tulajok a hangfalaikat, és dobják kukába. Elismerem, hogy értesz a hangszórótechnikához, de mintha nem magyarországon éltél volna a 80-as évek elején. Most utólag viszonylag könnyű megmondani a tutit, de akkor nem az volt. Devizáért nem lehetett hangszórót venni, és utánna forintért eladni. Maradt a kelet európai gyártó. Ott is az, aki a KGST-n bellül képes volt folyamatos szállításra. Mivel az fontosabb volt akkor, mint a minőség, azaz képes volt ugyanazt a készletet gyártani 10-20 éven keresztül. Lehet, neked a legalja szintet sem üti meg, mint ahogy egy trabant sem üti meg a jelenlegi legalja szintet az autózásban, de akkor megütötte. Akkor ez volt nekünk az alapszint. Most nem. Most sok más lehetőség van. De akkor ha egyáltalán hozzájutottál a HS-280-hoz, a földhöz verted örömödben a segged. 

 

 

Amit még hozzáfűznék, hogy itt a retronomon általában sokkal többet nyom a latban, hogy az adott tárgy minden porcikája eredeti-e, mivel ettől retro. Azaz a videotont és az oriont is igy szeretjük, ahogy kijött a gyárból, mivel azt a kort tükrözi, amikor keletkezett. Olyan ez, mint amikoregy veteránautót elkezdünk tuningolni, és a végén lesz belőle egy custom, ami minden bizonnyal mint egyedülálló tárgy biztosan értékes, de az eredeti állapot mindik többet ér a szememben. Lehet azért, mert én veterán autózok is. Magyarán szólva pl a hs-280 pont attól retró, hogy eredeti a keresztváltója, és az akkor testvéri Bulgária – élén Todor Zsivkovval – hangszórógyára megalkotta. Olyan ez, mint a Kossuth Lajos bicskája, amit büszkén mutogat a bácsika, aki magától Kossuthtól kapta. Igaz, hogy elvásott a nyele, és kicserélték, majd eltört a pengéje, és azt is kicserélték, de ez attól még a Kossuth Lajos bicskája maradt :-)

 

Valahogy úgy vagyok ezekkel a hangfalakkal, legyen az vidi vagy orion, hogy a fiatalságomat hozzák vissza, amikor még voltak magyar gyárak, magyar termékek, amikor fél évig spóroltunk 1 pár hangfalra, vagy hangszedőre, lestük az újságárust, hogy mikor jelenik meg az új HFM, mentünk szeánszolni a barátokhoz, és próbáltuk megismételni a teszteket, megtanultuk, hogy a kevesebb néha több, és elkezdtük visszatekerni a hangszineket, amik addig maxra voltak tekerve. Nekünk nagyon sokat adott a HFM. Megtanitott zenét hallgatni. Megtanitotta, hogy van zene a diszkón kivül is, és megtanitott arra, hogy magunk keressük meg azt a bizonyos hangot, amivel jól tudunk együttélni, hogy nem a proskektusadatok számitanak...

 

Szép korszak volt ez, a hiány korszaka, amikor egy márkásabb kazit sokáig őrizgettünk, mire kitaláltuk, mi is az a bizonyos ritka lemez, ami megérdemli, hogy kibontsuk. Nekem ez a korszak jut eszembe, amikor egy régi magyar hangfalat meglátok, és bizony elfogult is vagyok velük, azaz lehet hogy nem szól olyan szépen, de a mi kutyánk kölyke. Na erről szól nekem a retronom, nem a frekvenciákról, meg a dB-ekrő.

Ha nem hülyeség, :-D akkor meg nagyjából értelmetlen.. az emlékezésen túl hogy ilyen is volt... Volt, de minek?

 

"Én nem tartom hülyeségnek. Egy popzenének a nagy elsöprő mély, a cincogó magas a lényege, közepe kevés van, mig a klasszikus ott éli ki az életét. Egy rockzenén nem az egynletes frekvenciamenet számit egy gitárszólónál. Jazznél annál inkább."

 

Ha ezt a felfogást a HFM tanította, akkor nagyon rosszfelé irányított, és mégiscsak igazam van. Rengeteget számít az átvitel egyensúlya, és ha meghamisítod, akkor tényleg műfajfüggő hangsugárzók jönnek létre. Nah azok a rosszak. :D

 

"Most utólag viszonylag könnyű megmondani a tutit, de akkor nem az volt. Devizáért nem lehetett hangszórót venni, és utánna forintért eladni. Maradt a kelet európai gyártó." 

 

Ennek mégis mi köze a HS-280 és a sok-sok-sok  Vidi elszúrt váltójához, dobozához, hangolásához? A viszonylag jó hangszórók adottak voltak, csak tudni kellett volna használni. Ennyi. Váltóalkatrészek terén meg mindig is jók voltunk, még csak erre sem lehet hivatkozni.

 

"de ez attól még a Kossuth Lajos bicskája maradt :-)" 

 

Igaz, igaz. De ha a bácsika nem cseréli ki a törött pengét, ma már nem lehetne vágni vele. Így van ez a Vidi-Orion hangsugárzókkal is, biztos jó érzés rájuk nézni (egyeseknek), de az a baj, hogy eredeti állapotukban pont arra nem képesek, amire elvileg használni kéne őket: a konzervzene visszaadására.

 

 "Magyarán szólva pl a hs-280 pont attól retró, hogy eredeti a keresztváltója, és az akkor testvéri Bulgária – élén Todor Zsivkovval – hangszórógyára megalkotta."

 

Könnyű dolguk volt, minden technológiát a magyar gyártásról másoltak, megjegyzem, elég rosszul sikerült. Maguktól az életben nem lett volna hangszórógyáruk. :D Akármilyen testvériek voltak is.

 

"elkezdtük visszatekerni a hangszineket, amik addig maxra voltak tekerve. Nekünk nagyon sokat adott a HFM. Megtanitott zenét hallgatni. Megtanitotta, hogy van zene a diszkón kivül is," 

 

Furcsa, nekem ezek teljesen természetesek. Egy zongorán sem láttam még tekerős hangszínszabályzót.

 

"hogy magunk keressük meg azt a bizonyos hangot, amivel jól tudunk együttélni, hogy nem a proskektusadatok számitanak..." 

 

Hát ha olyan "szabadon" kezelik a gyártók az adatlapokat, és a valós mérések helyett a marketingesek határozzák meg, hogy mi kerül rá, akkor nem is számít hogy mit írnak rajta. Ebben egyetértünk. De talán inkább az alapproblémát kéne kijavítani, az adatok hamisítását, és nem a tüneteket kezelni, kényszerűségől átállni, hallásalapú értékelésre, és hazavinni, végpróbálni minden létező hangsugárzót... Sztem.

 

"Szép korszak volt ez, a hiány korszaka, amikor egy márkásabb kazit sokáig őrizgettünk, mire kitaláltuk, mi is az a bizonyos ritka lemez, ami megérdemli, hogy kibontsuk. Nekem ez a korszak jut eszembe, amikor egy régi magyar hangfalat meglátok, és bizony elfogult is vagyok velük, azaz lehet hogy nem szól olyan szépen, de a mi kutyánk kölyke. Na erről szól nekem a retronom, nem a frekvenciákról, meg a dB-ekrő." 

 

Én főleg a hangszórógyártás részét ismerem, és szerintem is szép korszak volt (egy ideig), mert olyan szellemi tőke, olyan szabadalmak, gondolati termékek jöttek létre, amik még mindig, a mai napig aktuálisak, és egyre inkább úgy tűnik hogy világviszonylatban egyedülállóak. Ezt sikerült akkoriban létrehozni, és sajnos később tönkre is tenni. Változatos okokkal, indokokkal. És nekem ez jut eszembe, az elvesztegetett lehetőségek tárháza az a korszak. Ez pedig minimum sajnálni való, de számomra nem kicsit idegesítő is.

A bolgárok ügyetlenségéről csak annyit, hogy ők tudtak gyártani ribbon magasat, mi meg nem.

És nem kvázi ribbon volt, hanem igazi. És aki halotta, az marhára akart belőle otthonra.

Hát ez hallhatóan igaz a HS-280-asra, de popzenén a mélyhiányon és a túlzott cincogáson kívül az edzettlen fül nem nagyon vesz észre semmit.

 

Én is valahogy úgy vagyok ezekkel mint NGA, gyerekkoromat idézi... hallgatni nem igazán szeretném, de elviselném sok - még több hibával küzdő - hangdoboz helyett.

Én meg inkább rendbe teszem a hibáit, ha akarok valamit tőle, ha meg nem akkor eladom-odaadom-kidobom. Sztem el kell dönteni hogy mit akarsz a hangsugárzótól, a nevéhez illően hallgatni is, vagy csak nézni.

 

De ez már egyéni vélemény kérdése. :-))) 

...vagy kompromisszumokkal együtt elfogadni és úgy hallgatni. Persze, ha én is úgy értenék hozzá mint Te, akkor én is fekete-fehéren gondolkodnék és addig nem nyugodnék, amíg a lehetőségekhez képest rendbe nem hoznám. : )

NGA képe

Hát ez érdekes kérdés. Nekem van orion minitornyom 2 deckkel, HS-280-asom, is, nincs bekötve sehova, csak van, de jólesik ránézni. Van aki a nosztalgia miatt tartja ezeket, úgy gyári állapotában, ahogy készült. Nincsenek bekötve, de tetszenek nekem, és szeretem őket. És eszembe nem jutna szétbarkácsolni őket. Sajnos az egyik deckbe belebarkácsoltak egy RCA ki és bemenetet. Ettől használhatóbb lett, de pont azt veszitette el, ami sokunknak itt fontos: Az eredetiségét. Én még máig is hallgatok walkmant, pedig lehet kapni flac lejátszót. De a walkman jobban hozzámnőtt. Megértem azt is, aki feljavit, de neki más a célja. Sokszor látni összegányolt, belebarkácsolt idegen hangszórós förmedvényeket a neten. Egy régi retro doboz akkor az igazi, amikor az eredeti alkatrészekből áll. Van olyan aki tv-t gyüjt. Ő meg kidobhatná a belsőt, és belerakhatna egy plazmatv-t a dobozba. De ettől már nem az a régi tárgy lenne. Mint ahogy pl a DC 2050 sem DC 2050 belebarkácsolt SAL magassal és zöldperemes méllyel. Hanem egy házi barkács.

És az eredeti kosárban, egy javított mélyhangszóróval, illetve új gyártású közép meg magashsszel, egy normális, tervezés nyomait is magán viselő hangváltóval az alábbi átvitel kíséretében vajon micsoda?

 

Megmondom én, egy hangsugárzó, ami ugyanúgy néz ki, mint az eredeti, csak használható arra a célra, amire egy hangsugárzót használni szoktak.  

Már elnézést, de ez nem barkács színvonal, az eredeti állapot viszont az volt a javából, az orion és Videoton hangsugárzók 98%-ánál.

 

Én sokkal inkább barkácsmunkának tartom pl. a HS 480-at, ahol elméretezett hangolás nélküli reflexdobozba tettek két egyértelműen zártba való mélyközéphangszórót. HS 288-at, ahol ugyanezt követték el egy mélyközéppel, 

 

vagy a Videoton összes DCR jelzésű tákolmányát, amik pont ugyanilyen problémákkal küzdöttek. És ez még csak a dobozok méretezése... Az alapszint. Úgy, hogy 1960-óta ismert volt a T-S paraméterek mögött álló elméleti háttér nagy része.. Magyarul: tudatlan barkácsmunka. Kb. a zöld szélű kínai mélyhangszórók szintjén áll.

NGA képe

"Megmondom én, egy hangsugárzó, ami ugyanúgy néz ki, mint az eredeti,
csak használható arra a célra, amire egy hangsugárzót használni szoktak."

 

Még mindig nem érted. Egy régi hangfal akkor értékes egy gyüjtőnek, ha nem űgy néz ki mint az eredeti, hanem ha eredeti. És sokan vagyunk ilyen gyüjtők. Nem használatra vesszük, hanem a gyüjteménybe. Ez a különbség.

Ok, ha benneteket nem zavar, hogy a szavaiddal élve "barkácsmunkát" vesztek és őrizgettek. :-D Tőlem egész nyugodtan.

Akármilyen célra is veszitek, a hangsugárzó olyan amilyenre a gyárban tákolták, attól mert ti csak nézni akarjátok még ugyanúgy barkácsszínvonal, nem lesz jobb egy fokkal sem. :)) Csak annyi a különbség a zöldszélű otthon átfaragott verzióhoz képest, hogy a gyáriakat milliós darabszámokban készítették, és adták el. Nem gondoltam volna, hogy a mennyiség ilyen lényeges tud lenni, és ennyire becsülendő ha valaki sok rosszat gyárt. 

...Nekem valamiért azt tanították, hogy inkább okuljak a hibáimból, és ha tudom ne kövessem el újra és újra..

NGA képe

Én értelek, de ez az oldal a Retronom. Azaz ide olyan régi dolgok kerülnek fel, amik lehetőleg eredeti állapotúak. Én azt is tanultam, hogy a múlt emlékeit eredeti állapotukban érdemes megőrizni.

 

Nekem hasznosak, és főleg informálisok voltak amiket leirtál, jó volt olvasni, Sokat tanultam belőle.

Nem tudom, emlékezni fontos, de én a fejlődést lényegesebbnek tartom. A múlt eredményeit felhasználva-megtanulva, valami újat, jobbat alkotni. Persze mindenkit más motivál.. értem én.

 

De ha már őrzöd, azért érdemes tudni azt is, hogy Mit  őrzöl. ;-)

Hát ezt a förmedvényt én is hallottam a levehetetlen előlapjával együtt (majd ugyanezt a dobozt selyem nélkül, előreszerelt hangszórókkal). Legalább látom, amit akkor hallottam. A másik észrevétel a mélyek bőgése mellett a mélyhangszórók furcsa mozgása volt: olyan volt mintha egyenárammal mozgatnánk ki-be a hangszórót! Ez vajon miért lehetett? Állóhullámok harca a dobozban?

A DCR-eknél ugyanezt tapasztaltam, ott is nagyot néztem, hisz nem volt mélye és nem volt terhelhető, de a membrán "egyennáramosan" mozgott...

Simán rossz hangolás. A duplhangszórósnál meg a hangszórók gyártási szórása is besegített.

doki

 

Üdvözöllek eme szűz területen .Szatmári úrtól megkaptam a sonus c-101 teljes doksiját.Mi a véleményed mit,hogy kellene vátoztatni az új hangszórókhoz viszonyítva?Szeretném újraéleszteni ezt a típust.

Előre is köszi.

 

Üdv:doki63

azt, hogy én semmi pénzért nem szeretném. :-) Te már annyiszor, annyi mindent szerettél volna, a sok közül egynek ez is megteszi majd.

doki

A két nick ugyanaz?Igen és én amit szerettem volna megis valósítottam.Tudod a fotók magukért beszélnek.

 

 

A magasát direkt hagyták úgy. Aki "most jön le" a hangszínszabályzókról, azoknak kell az a suiszegés, amit az összes műanyag dóm csinál.

A közepeket azza sikerült elszúrni, hogy egy 20 centis hangszórót választottak, és még be is vonatták egy jó nehéz anyaggal...

A mélytartományt meg nem szúrták el. Mivel nincsen neki.

60 Hz-en kipukkad. Jól méretezett dobozzal tudok rajta segíteni...

Ne haragudj, de Te most melyik hangdobozról írsz?

 
:D Csak nem voltam belépve (mert bonyolult a jelszavam kicsit :D). A "névtelen" nevet azok az olvasók kapják akik nem regisztráltak vagy épp nincsenek belépve........ 

 

Ok, megvalóstottad, gratulálok hozzá. Tudom, ilyen a gyakorlat, amikor senki sem tud semmit, de minden működik. :) Persze Működik, csak nem mindegy, hogyan.

doki

 

Remélem nem a múlt fényében fogunk itt is beszélgetni.Bízom benne ez a fórum nem arról szól mint a többi.Én épp ezért jöttem ide.

Akkor???????????

Mit akkor? Amit az előbb írtam, az azt jelenti, hogy Semmi értelmét nem látom egy C101-nek. A H2000-nek és Szatmári Sanyinak viszont jót tenne, ha valaki készítene párszáz darabot, még az is lehet, hogy megvennék.

 

 
Nekem viszont egyáltalán nem mindegy, hogy kinek "segítek", és nem vagyok hülye hogy elfelejtsem a korábban történteket. Talán a többiek tudnak válaszolni, megoldásokat keresni-találni, stb. ;-) Ha úgyis azért regisztráltál ide, mert ez a "fórum" nem arról szól, mint a többi, miért várnál épp tőlem egy szokványos, a többi fórumon is leírt megoldást. :) Nem logikus. Ráadásul az én megoldásaim egyáltalán nem illenek ennek a helynek a keretei közé. Ez a retronom. Itt szerezned kell egy eredeti Videoton hangszórókészletet, hangváltót, dobozt, és akkor lesz tökéletes az élet. ;-)

doki

Figyusz te tudod.Én nem igazán erre gondoltam.De úgytudom tesem voltál igazán úriember mindig.Nemkell segítened,meg tudom oldani ezt a feladatot is.Úgylátom  a sértődés csak neked dukál.Gondolj kicsit a többiekre is.

Milyen sértődés? Nem nagyon értem az írásaid.

 

Világosan lertam, hogy semmi értelme a C101 utánéptésének, megoldani pedig biztosan nem tudod a feladatot, egy ilyen háromutas normális megtervezése nekem is egy évembe kerülne legalább.

doki

Ez egy megfelelő konkrét válasz volt.Úgygondolom a te inteligenciád nagyon is érti amit firkálok.Már többször is írtam,most újra megteszem.Egy baráti jobbot küldök,elfogadod e?????

Üdv.

 

Bár látom, h egy ideje nem aktív a téma, van egy pár altus F4-em. A gumik kezdenek porladni, ha valakit mégis érdekelne: oldbone76@gmail.com

 

további szépet és jót

Don taxis piQs képe

piQs télleg szerintem is igen snob vagy 15évve vagy 20 éve őrűltél volna te bármilyen videotonak és orionak nem 1 csucs hifi de jóó és nem tirmárold a hs 282-est nekem van 1 ilyen pár és tiszteségesen szol rockot hallgatok rajta persze nem 1 bose rendszer de jóó te meg biztos valami samsung 5.1et hallgatsz aszt itt álmodozol aminőségről és nem

hangszoros képe

hangszoros:Huh ennyi irka. Ha csak a nemstimelő dolgokat akarnám megválaszolni, izomlázat kapnák a klavi tornától. Lehet, hogy egyszerübb ha nézelödsz itt http://hangszoros.hupont.hu/ Ott vannak elérhetőségek is.

Ezzel a témával kapcsolatban nehezen tudnál válszolni, mert nincsenek kellő információid, de még dolgozik Budai László aki az Altusok tervezésében is részt vett, esetleg őt érdemes megkérdezni, ha valaki releváns véleményt vár.

Videoton


Videoton
Találat: 4
Videoton RM 4624 A
Ismeretlen évjárat
Videoton bolt
1980-1989
Videoton D204E midimax
Ismeretlen évjárat
Videoton DB 1600
Ismeretlen évjárat
Videoton DSC01552
Ismeretlen évjárat